Összesen 1961 elsőéves – ők dönthetnek szeptember elején arról, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában tanulnak-e. A részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága: az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőéveseknek azonban ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasoknak.

A jelentkezési lapon ezt a formát nem lehetett bejelölni, az Oktatási Hivatal a „fél tandíjas” változtatot a legjobban teljesítő, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel - ilyen hallgatói helyeket csak a természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki szakok kaptak.

Mivel azt már júniusban látni lehetett, hogy a kormány által kiemelt képzések önköltséges formájára idén is kevesen jelentkeznek majd (több intézmény műszaki és természettudományi szakjain még államilag finanszírozott helyet is lehetett szerezni a minimális 240 ponttal), 15 500-ról 5550-re csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A kormány két „fél tandíjas” helyet egy teljes ösztöndíjra  „váltott be”, de még így is csak a részösztöndíjas keretszám 35 százalékát sikerült feltölteni a 2012-es felvételin.

Hoffmann kedvenc szakjain a legrosszabb a helyzet

A természettudományi szakokon a legrosszabb az arány: az egyetemek és főiskolák összesen 1500 részösztöndíjas helyet kaptak, de legjobb esetben is csak 260-an kezdik meg ebben a formában a tanulmányaikat szeptemberben. Az informatikai és a műszaki képzési területen valamivel több részösztöndíjas tanulhat, az orvosi- és egészségtudományi szakokon viszont majdnem százszázalékos a kihasználtság.

Az oktatási államtitkárságon arra számítanak, ezek a felvételizők szinte kivétel nélkül vállalják majd a hallgatói szerződés aláírását - az érintetteket július végén értesítette a lehetőségről az Oktatási Hivatal. A Nyíregyházi Főiskolán például huszonöt elsőévesnek kell eldöntenie, mit választ. „A mi nehéz anyagi körülmények között élő hallgatóink vélhetően a részösztöndíjas képzési formát választják” – mondta Jánosi Zoltán, a főiskola rektora.

Az Óbudai Egyetemre iratkozhat be a legtöbb részösztöndíjas hallgató, azonban itt is csak a keretszám 82 százalékát sikerült feltölteni. Az intézmény tizenkét alapszakja közül tíz a műszaki, illetve az informatikai képzési területhez tartozik. „Tizenkilenc fő híján ugyanannyi hallgatót vettünk fel, mint tavaly, 2493 főt teljes, 610 főt pedig részösztöndíjas képzésre” – mondta Kártyás Gulya, az egyetem oktatási főigazgatója.

Az üresen hagyott részösztöndíjas helyek elvesznek. Az, aki a beiratkozáskor nem írja alá az ösztöndíjszerződést, csak önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait. "Ahogy a korábbi években sem volt, úgy idén sincs arra lehetőség, hogy az intézmények az önköltséges képzésre besorolt jelentkezőkből a beiratkozáskor töltsék fel a be nem iratkozott állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas jelentkezők üresen maradt helyeit” – írta az oktatási államtitkárság.

A felvételizők nem tudták, mennyi hely maradt

Az idén felvételizők dolgát egyébként az is megnehezítette, hogy az intézményekre lebontott, korrigált részösztöndíjas keretszámokat a mai napig nem hozták nyilvánosságra - csak az egyetemek, főiskolák kapták meg őket.

"Az ELTE esetében az informatikai területen 500-ről 160-ra, a természettudomány képzési területen pedig 900-ról 420-ra csökkent a részösztöndíjas keretszám. Az ELTE esetében csupán négy önköltséges képzésre felvett hallgató nem jogosult részösztöndíjas képzési formában megkezdeni tanulmányait” – mondta Borsodi Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese.

Átsorolás: ki megy, ki marad?

Az, hogy az állami ösztöndíjas, a részösztöndíjas, valamint az önköltséges hallgatók milyen ösztöndíjakat és támogatásokat kaphatnak, csak az ősszel megjelenő térítési-juttatási kormányrendeletből derül majd ki. Az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen úgy tudják, a részösztöndíjasok – utánuk a felsőoktatási intézmények is csak „fél normatívát” kapnak – az ösztöndíjaknak és szociális támogatásoknak is csak a felét kapják majd meg.

Ez a rendelet fogja szabályozni azt is, átkerülhetnek-e a részösztöndíjas hallgatók állami képzésre – eddig az előző évi átlag alapján a költségtérítéses képzésre járók legjobban teljesítő tizenöt százaléka cserélt helyet az államilag finanszírozott szakon tanulók legrosszabbul teljesítő tizenöt százalékával.

„Ha marad a jelenlegi rendszerhez hasonló megoldás, akkor az első átsorolásra legkorábban jövő nyáron kerülhet sor. Most úgy tudjuk, a részösztöndíjasok a száz százalékban államilag támogatott hallgatókkal egyező elbírálás alá esnek majd” – mondta az ELTE oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese.

Ezt látszik megerősíteni az oktatási államtitkárság válasza is: „az intézményeknek kell szabályozni azt a tanulmányi szintet, amelynek nem teljesítése az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas státusz elvesztését jelenti, illetve azt, amely alapján az önköltséges hallgató ösztöndíjas helyre sorolható át”.