szerző:
Eduline

Február 15-ig lehetett jelentkezni a 2015-ös felsőoktatási felvételire. A ponthatárokat várhatóan július 23-án húzzák: ekkor derül ki, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát szeptemberben, és kinek kell a pótfelvételin ismét próbálkoznia. Milyen szabályok alapján húzzák a ponthatárokat? Íme, az összes tudnivaló.

Az alap- és osztatlan szakok többsége

A legtöbb alap- és osztatlan képzésen azok, akik elérik a minimumponthatárt - alap- és osztatlan szakokon ez 280 pont, amelyet az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell megszerezni -, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjas képzési formára kerülhetnek be. Ez azt jelenti, hogy a kapacitásba beférő utolsó hallgató pontszáma lesz a ponthatár. Ez lehet 280, de 400 pont is, a jelentkezőktől és a férőhelyektől függően -mindenesetre érdemes megnézni, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években. Hogyan számolják a felvételi pontokat? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

A szakos kapacitás azoknak az elsőéveseknek a száma, akiket a szakra összesen - állami ösztöndíjasként és önköltségesként - felvehetnek. A szakok kapacitásszámait a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott képzésnél nézhetitek meg. Az intézmények kapacitásszámait bemutató sorozatunkat itt találjátok.

©

Fontos, hogy aki nem éri el a minimumponthatárt, önköltséges képzésre sem kerülhet be. Több szakon kötelező az alkalmassági vizsga: a részleteket itt olvashatjátok, az osztatlan tanárszakra jelentkezők pályaalkalmasságijáról pedig itt találjátok cikkünket.

Felsőoktatási szakképzések

A felsőoktatási szakképzésekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra, azzal a kivétellel, hogy ezeken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Az a bizonyos 16+25 szak

Több alap- és osztatlan képzésen előzetes, központi ponthatárt határoztak meg decemberben. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyet szerezhet. Fontos, hogy ezek a ponthatárok is változhatnak.

Tizenhat szakon már 2013 óta van központi ponthatár - ezek jóval magasabbak, mint a minimumponthatár. Huszonöt további szakon az idén először határoznak meg előzetes, általános követelményt. A teljes listát itt találjátok.

Mesterképzések

A mesterszakos felvételin a maximális 100 pontból legalább 50-et kell megszereznetek, hogy - állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában - elkezdhessétek a képzést. Az egyetemek, főiskolák dönthetnek, hogy mi alapján számolják a felvételi pontokat: van, ahol az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények is számítanak. Sok szakon tartanak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

A többletpontokról is az intézmények döntenek, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, illetve gyermekgondozásért 1-10 pontot kötelesek adni.

A felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban az egyes szakoknál külön-külön szerepel az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés kapacitásszáma. A felvételi legfontosabb dátumait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!