Czervan Andrea
Czervan Andrea

Csak az általános felvételi eljárásban majdnem háromezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a 2014-re időzített újabb ponthatáremelés - alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatt nem lehet majd bekerülni.

Pont Ott Parti a Millenárison, 2011-ben
©

1490 állami ösztöndíjas, 928 önköltséges diák - az idei általános felvételi eljárásban ennyien jutottak be valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre 240 és 259 közötti pontszámmal az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 2014-ben nekik még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni. Jövőre ugyanis emelkedik a felvételi minimumponthatár: 260 pont alatti eredménnyel senki nem kerülhet be sem alap-, sem osztatlan képzésre. Ezt a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok nem is jelentkeznek majd: 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt, akkor a felvételizők száma 140 ezerről 110 ezerre csökkent. Idén még kevesebben, összesen 95 ezren felvételiztek egyetemre, főiskolára - igaz, a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy a vezető gimnáziumok diákjai közül is egyre többen választják a külföldi továbbtanulást a magyar egyetemek, főiskolák helyett.

Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul: az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma. A minimumponthatárt 2015-ben is tovább emelik: akkor már 280, 2016-ban pedig 300 pont kell majd a bekerüléshez. Milyen változásokra kell készülniük a 2014-ben felvételizőknek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Nem egyetemre való?

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a ponthatáremelésről úgy nyilatkozott: "jobb, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való". Azok, akiknek az "egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a legújabb kormányzati tervek alapján úgynevezett közösségi főiskolákra jelentkezhetnének.

Ezek az intézmények elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, a minimumponthatárt azonban ezeken a szakokon is növelni fogják: idén még 200 ponttal be lehetett kerülni, 2014-ben azonban 220, 2015-ben már 240, 2016-ban pedig 260 pontot kell majd gyűjteniük a felvételizőknek. Az általános felvételi eljárásban összesen 230 - 187 állami ösztöndíjas és 43 önköltséges - hallgató került be 200 és 219 közötti pontszámmal. Hogyan alakítaná át a kormány a felsőoktatást? A részleteket itt olvashatjátok.

Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?

Nem biztos azonban, hogy a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között szoros az összefüggés: több ELTE-s és BME-s kutatás szerint sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt érnek el. Azok azonban, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.