Több ezer diák búcsúzhat el az egyetemtől a ponthatáremelés miatt

Csak az általános felvételi eljárásban majdnem háromezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a 2014-re időzített újabb ponthatáremelés - alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatt nem lehet majd bekerülni.

  • Czervan Andrea
Pont Ott Parti a Millenárison, 2011-ben
Stiller Ákos

1490 állami ösztöndíjas, 928 önköltséges diák - az idei általános felvételi eljárásban ennyien jutottak be valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre 240 és 259 közötti pontszámmal az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint. 2014-ben nekik még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni. Jövőre ugyanis emelkedik a felvételi minimumponthatár: 260 pont alatti eredménnyel senki nem kerülhet be sem alap-, sem osztatlan képzésre. Ezt a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül kell összegyűjteni.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok nem is jelentkeznek majd: 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt, akkor a felvételizők száma 140 ezerről 110 ezerre csökkent. Idén még kevesebben, összesen 95 ezren felvételiztek egyetemre, főiskolára - igaz, a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy a vezető gimnáziumok diákjai közül is egyre többen választják a külföldi továbbtanulást a magyar egyetemek, főiskolák helyett.

Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul: az Edutus Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt az idei felvételin, de így is jelentősen csökkent az elsőévesek száma. A minimumponthatárt 2015-ben is tovább emelik: akkor már 280, 2016-ban pedig 300 pont kell majd a bekerüléshez. Milyen változásokra kell készülniük a 2014-ben felvételizőknek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Nem egyetemre való?

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a ponthatáremelésről úgy nyilatkozott: "jobb, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való". Azok, akiknek az "egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni", a legújabb kormányzati tervek alapján úgynevezett közösségi főiskolákra jelentkezhetnének.

Ezek az intézmények elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, a minimumponthatárt azonban ezeken a szakokon is növelni fogják: idén még 200 ponttal be lehetett kerülni, 2014-ben azonban 220, 2015-ben már 240, 2016-ban pedig 260 pontot kell majd gyűjteniük a felvételizőknek. Az általános felvételi eljárásban összesen 230 - 187 állami ösztöndíjas és 43 önköltséges - hallgató került be 200 és 219 közötti pontszámmal. Hogyan alakítaná át a kormány a felsőoktatást? A részleteket itt olvashatjátok.

Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?

Nem biztos azonban, hogy a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között szoros az összefüggés: több ELTE-s és BME-s kutatás szerint sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt érnek el. Azok azonban, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu