A középszintű érettségi megoldásait már megtalálhatjátok az Eduline-on!

Gondosan elemeztük a földrajz érettségi feladatsorát a PTE oktatójával, aki szerint kimondottan könnyű volt az érettségi első részét adó topográfiai feladatsor. A Nyugat-Dunántúl földrajzi egységeinek felismerését "nagyon nehéz volt elrontani" Pirisi szerint, a második feladatban Ázsia folyói már gondot jelenthettek.

A második részről már árnyaltabb a képet alkotott Pirisi, de ez sem különösen a nehézsége miatt - mindenhol egyértelműek voltak a kérdések -, hanem hogy végül mit fogad majd el a megoldókulcs. A bevezető feladatokat mindenkinek meg kellett oldania különösebb nehézség nélkül, az első feladat lényegében egy szorzás és egy kivonás volt a térkép adatai alapján. A harmadik feladatban a lemezszegély-típusok felismerése a mellékelt képek alapján könnyű lehetett.

Az első trükk az egyébként igen könnyű negyedik feladatnál jelentkezett, ahol például a köd és a felhő közötti különbséget is be kellett mutatnia a vizsgázóknak. Vélhetően mindenki képes volt akár köznyelvi szinten is megfogalmazni, de a megoldókulcs lehet, hogy olyan szakkifejezéseket is elvár majd, mint a kicsapódás, fagypont, harmatpont.

Szót érdemel a kitalált kontinens éghajlatának meghatározása, ugyanis a második részfeladatban akár három lehetséges levezetése is lehet, érdekes lesz, hogy pontosan mit fogad majd el a a megoldókulcs. A folytatásban a népességföldrajz az oktató szerint gyakran előkerül, így nem kellett gondot okozzon, bár ennek ellenére sokan kerülnek tapasztalata szerint úgy egyetemre, hogy nem ismerik a fogalmakat megfelelően.

Utóbbi probléma tetten érhetőségére számít Pirisi a pénzügyi fogalmak tisztázásban, bár megítélése szerint egyértelműen azonosíthatóak voltak a válaszlehetőségek közül a jó megoldások. Az Afrika-Amerika halmazos feladat első kérdése trükkös, miszerint a keleti parton van a Pacifikus-hegységrendszer. Ez a felületes vizsgázónak az Andok vagy a Sziklás-hegység lehetne, de a keleti part miatt az "egyik sem" volt a helyes válasz.

A Baranya és Borsod régiójának összehasonlításának kicsit örültek is, ugyanis a PTE-re is volt utalás a feladatok között, de nem ez volt az igazán érdekes, hanem meglepően sok volt a C válasz, ami a tesztlélektan szerint, főleg egymás után elég elbizonytalanító lehetett. A legnehezebb feladat az utolsó élelmiszeriparra vonatkozó feladat volt.  A témakört lehet, hogy nem minden iskolában kellő alapossággal tanulják, ez gondot jelenthetett egyeseknek. Üdvözölte azt a szemléletet, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság visszaköszön már évek óta.

Pirisi meglátása szerint ötösre és kettesre is könnyen meg lehetett írni, tehát aki csak túl akart jutni az ötödik érettségi tantárgyán, az jól választott, de az is, aki meg a jó jegyre ment.

A szaktanár szerint a könnyű feladatoknál is lehet pontokat hullajtani

Mokran János, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium szaktanára szerint a diákok túlnyomó többsége képes lesz a feladatlapot legalább 60 százalékosra megírni. A topográfiai feladatsort ő is könnyűnek találta, a második feladatlapnál viszont fokozatosan nehezedtek a kérdések. Tapasztalata szerint a könnyű feladatoknál is meglepő pontokat veszíthetnek a diákok, ugyanis ilyenkor könnyű felületesnek lenni.

Először igazán a második kör harmadik feladata dolgoztathatja meg a diákokat, ugyanis nem csak számítani vagy felismerni kellett valamit, hanem az ismereteiket kombinálni és használni. A kitalált kontinensnél az éghajlat meghatározása nem biztos, hogy komplikált volt, hiszen az Egyenlítőtől való távolság sokat segített ebben. Érdekesség, hogy a gazdaságföldrajzi fogalmakról szóló feladatot sem tartotta nehéznek Mokran, ezt sokat gyakorolták a diákjaival, kérdés, hogy más iskolákban erre mennyire fektettek hangsúlyt.

Az Európa országaira vonatkozó állításoknál nagy segítséget jelentett, ha néhány országról tudta a helyes választ, mert a választási lehetőségek kötöttek voltak, így a bizonytalanabbak is könnyebben behúzhatták - logikus gondolkodás mellett -  a jó választ. Az Afrikára, valamint Dél- és Észak-Amerikára vonatkozó feladatnál Mokran szerint az lehet a buktató, hogy sok választási lehetőség volt, itt a bizonytalanabb vizsgázók pontokat hullajthattak el.

A szaktanár szerint nem kellett rohanni, két óra bőven elegendő volt a feladatlapra. Erre az utolsó feladatnál már szempont is lehetett, ugyanis az élelmiszertermeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó ábrák nem biztos, hogy könnyen értelmezhetőek voltak mindenki számára. Aki csak mechanikusan tanult, de az ismereteit nem tudja jól használni, nekik meggyűlhetett a bajuk vele. A megfogalmazáson is sok múlik Mokran szerint, mert nem volt túl sok hely a válaszokra. Szerinte a legjobb válasz az utolsó kérdésre, ha a termények alacsony szállítási költségére koncentrál valaki, azaz a helyi, illetve haza termékek mellett érvel.

Kövessétek percről percre hírfolyamunkat a mai kémia és földrajz érettségiről!