Benyújtotta a felsőoktatási törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentum hivatalosan „kerettörvény”, vagyis a felvételi szabályairól külön rendeletet ad majd ki a kormány - néhány változást azonban a törvényjavaslat szövege is tartalmaz. A javaslatról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Maximum öt szakra lehet jelentkezni

Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, vagyis 2012-től legfeljebb öt szakot lehet megjelölni a jelentkezési lapon vagy az e-felvételi rendszerében. Ha a diákok ugyanannak a képzésnek az önköltséges és az államilag támogatott formájára is pályáznak, az egy helynek számít.

Nyelvvizsga nélkül nincs felvételi

Ahogy arról elsőként beszámoltunk, 2016-tól az egyetemek és főiskolák csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgájuk – ez azt jelenti, hogy azoknak esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba, akik maximális pontszámot értek el, de emelt szintű érettségivel vagy versenyeredménnyel akarták kiváltani a nyelvtudással megszerezhető többletpontokat.

Újra lesz szóbeli felvételi

A felsőoktatási törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a 2014/2015-ös tanévtől az egyetemek és főiskolák ismét szervezhessenek szóbeli felvételit, amelyet a kétszintű érettségi bevezetésekor szüntettek meg. Kérdés, hogy az intézmények közül melyek használják majd ki ezt a lehetőséget - ha több egyetem indít ugyanolyan szakot, egységes követelményekről kell megállapodniuk. Több alap- és osztatlan képzésen egészségügyi, szakmai alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát is tarthatnak. Az már most biztos, hogy a tanári szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga kötelező lesz.