Hiba a diplomás túlképzésre hivatkozva csökkenteni az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát - mondta...
Hiba a diplomás túlképzésre hivatkozva csökkenteni az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát - mondta Hiller István szerdai sajtótájékoztatóján.
A korábbi oktatási miniszter szerint hamis legenda, hogy diplomás túlképzés van, minden felmérés azt támasztja alá, hogy akinek diplomája van, könnyebben kap munkát, és nehezebben veszíti el az állását, mint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők.
Lázár Jánosnak a Népszabadságban hétfőn megjelent interjújára reagálva - amelyben a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem biztos, hogy az oktatási államtitkárság jól mérte fel a valóságot, és kételyeit meg fogja osztani Hoffmann Rózsával - kifejtette: bár Lázár a kormányoldalon elsőként hallotta meg az aggályokat, téved, ha azt hiszi, hogy a keretszámok kiosztásának részleteivel van probléma, ugyanis a koncepció egésze rossz.
Hiller István hibaként értékelte, hogy jelentősen csökken az állami finanszírozású hallgatói helyek száma, hogy az állam szinte kivonul a gazdasági és a jogászképzésből, és hozzátette: a keretszámok elosztása regionálisan igazságtalan, olyan intézményeket veszélyeztet, mint a Miskolci Egyetem, a Szolnoki Főiskola, a Kaposvári Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem, amelyeknek "nagy jövője ez alatt a kormány alatt nem lesz".
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
