szerző:
Eduline

Egyre zavarosabbak a kormány felsőoktatási tervei: egy hétfői módosító javaslat teremti meg az alapját a "keretszámok nélküli" felsőoktatásnak, amely azonban nem számol le a központi létszámszabályozással. Megpróbáltunk választ adni a legfontosabb kérdésekre.

©

Hány ponttal lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára?

A javaslat alapján a kormány dönt arról, hogy mi lesz a minimumponthatár a felsőoktatásban - ilyen eddig is volt, idén például 240 pont alatt senki nem juthatott be egyetemre és főiskolára, még fizetős képzésre sem. Ami újdonság, hogy 2013-ról az egyes szakok ponthatárait is a miniszter határozza majd meg: hogy mikor és milyen szempontok alapján, az egyelőre kérdés.

Akkor most kevesebben vagy többen fognak ingyen tanulni?

Jó kérdés. A felvételről a jelentkezők teljesítménye, az adott intézmény hallgatói kapacitása (hiába jelentkeznek például a Corvinus szociológia szakjára kétezren, ha ott az oktatók száma és az infrastruktúra miatt csak kétszázat tudnak fogadni), valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend dönt majd - országosan egységes rangsorolás alapján.

Ami bizonytalanná teszi az egész rendszert, az a finanszírozás. A 2013-as költségvetést a múlt héten fogadta el az országgyűlés - az tehát biztos, hogy az egyetemek és főiskolák az ideinél 34 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodnak majd jövőre.

Ez három dolgot jelenthet. Az első verzió: hiába szerzik meg a jelentkezők a kormány által meghatározott minimális összpontszámot, az általuk kiválasztott felsőoktatási intézmény csak annyi hallgatót fog felvenni, ahányra állami pénzt kap. Ez esetben - kimondatlanul ugyan, de - mégis lesznek keretszámok.

A második verzió: ahogy a miniszter mondta, nyitott lesz felülről a rendszer, vagyis ahány (a ponthatárt elérő) felvételiző jelentkezik az adott szakra, annyit fel is vesz az egyetem, de ehhez nem kap plusz állami támogatást. Ez egyenlő a csőddel. A harmadik verzió: nyitott lesz a rendszer, és ehhez plusz állami támogatást is kapnak a felsőoktatási intézmények.

Minden szakon ingyen lehet majd tanulni?

Nem. A javaslat egyértelművé teszi, hogy az oktatásért felelős miniszter - ma Balog Zoltán erőforrás-miniszter - dönt arról évről évre, hogy milyen szakokon lehet majd államilag finanszírozott formában tanulni. Ez azt jelenti, hogy a 2013-as felvételin is előállhat az a helyzet, hogy a közgazdász- és jogászképzésre jelentkezők csak fizetős képzésre juthatnak be. Hogy az államilag támogatott szakok listájáról mikor dönt a miniszter, azt egyelőre nem lehet tudni.

A hallgatói szerződés marad?

A javaslat erre a kérdésre nem ad választ, de Orbán Viktor szombati és Balog Zoltán miniszter vasárnapi bejelentéséből egyértelmű, hogy továbbra is csak azok tanulhatnak majd ingyen egyetemen és főiskolán, akik vállalják, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak majd. Hogy a "ledolgozás" hossza változik-e, azt egyelőre nem lehet tudni - jelenleg a képzési idő dupláját kell itthon ledolgozni az oklevél átvételét követő húsz évben. Ez egy hároméves alapképzés esetében például hat év, a hatéves orvosképzés esetében pedig tizenkét év.

Részösztöndíjasként is lehet majd tanulni?

Ez sem tiszta, a javaslat ugyanis részösztöndíjas finanszírozási formáról is szól (ez az a konstrukció, amelyben a képzés költségeinek felét az állam, másik felét a hallgató fizeti), de Balog Zoltán miniszter hétfőn a parlamentben azt mondta, "nincs tandíj, ahogy részösztöndíj sincs".

Fizetős képzések lesznek?

Igen - Balog Zoltán miniszter mai nyilatkozata alapján azok tanulnak majd fizetős szakon, akik az egységes minimumponthatárt elérik, de a szakon megállapított ponthatárt nem (ha például az általános minimum ponthatár 240, de a kommunikáció szakon 400, akkor a 240-399 pontot szerzők járnak így). Természetesen azok is csak önköltséges formában tanulhatnak, akik korábban már szereztek diplomát, és azok is, akik bejutottak ugyan államilag finanszírozott képzésre, de nem hajlandóak aláírni a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést.

Mikor derülnek ki a ponthatárok?

Újabb kérdés, amire a kormány egyelőre nem adott választ.

Mi a helyzet a mesterképzéssel?

A mesterszakokon, a szakirányú továbbképzéseken és a doktori képzéseken jövőre is lesznek keretszámok, ott a rendszer nem változik.

A túlfutóknak fizetniük kell majd?

A kormány két feltételhez köti az ingyenes tanulást: hogy a hallgatók a diploma megszerzése után Magyarországon dolgozzanak, és azt, hogy időben megszerezzék az oklevelet. Igaz, némi mozgástér lehet, Balog Zoltán az Indexnek ugyanis hétfőn azt mondta, "némi mozgásteret hagyunk" - vagyis elképzelhető, hogy egy-két félévvel el lehet húzni a tanulmányokat.