szerző:
Eduline

A magyar és a ''reménygyilkos'' matek után örültek az eduline-nak nyilatkozó diákok a középszintű töriérettséginek. A rövid kérdések közül csak néhány volt nehezebb, többen pedig kevesellték a forrásokat, de mindenki legalább jó eredményre számít.

©

A középszintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása

Az első rész nem hivatalos megoldása

A második rész nem hivatalos megoldása

''Nem vagyok jó töris, ezrt leginkább az atlaszra támaszkodtam, de alapműveltséggel így is meg lehetett oldani. Nem számítok rossz eredményre, 65-70 százalékos biztos lesz'' - mondta Kamilla, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium diákja az eduline-nak, miután kijött a középszintű töriérettségi írásbelijéről. Kamilla szerint ''most senki nem volt csalódott, pozitív volt a hangulat, nem úgy, mint a tegnapi matek után''. A diák a második, esszékérdésekből álló részben a hosszabb, magyar témájú fogalmazáshoz II. Józsefet uralkodását és rendeleteit, a rövidebbhez pedig a Rákosi-korszak iparfejlesztését választotta. A rövid, egyetemes történelmi kérdések közül Németország első világháborús vereségének okait fejtette ki. ''Ezekről tudok többet, ezek voltak megfoghatóak a számomra. Sokan választották Szent István államszervezetét is'' - tette hozzá a diák, aki az ELTE magyar szakjára jelentkezett.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 perces, és két részből áll, amelyek 45-45 pontot érnek. Az elsőben 12 rövid választ igénylő feladatot kell megoldaniuk a diákoknak, a másodikban pedig nyolc közül három esszét kell megírniuk: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni. Az írásbeli feladatsort 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják, 50 százalékuk pedig a 19. és a 20. század történelméről szól.

Gábor, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) végzős diákja szerint is ''pont olyan volt a feladatsor, amit középszinten lehetett várni''. Gábor a második részben szintén Németország első világháborús vereségét választotta, amit viszont nehezebbnek érzett, mivel ''a forrásban csak egy adat, az országok által mozgósított katonák száma szerepelt, és az atlaszban, ami egyébként máshol sokat segített, sincs semmi''. A rövid, magyar témájú esszéhez a jobbágyfelszabadítást, a hosszúhoz pedig az 1960-70-es évek életkörülményeit választotta. ''Sokan írtak Szent István államszervezetéről is'' - tette hozzá a diák, akinek nem ez a fő tárgya, így már a négyes is ''teljesen jó lenne''. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem gyógytornász szakjára jelentkezett, és reméli, hogy most alacsonyabb lesz a ponthatár, mivel azok ''nekem sem sikerültek jól''.

Fruzsina, a Közgazdasági Politechnikum diákja szerint az első rész viszont kicsit nehezebb volt az eddigieknél, mivel ''kevesebb volt a forrás, és többet kellett a saját tudásra támaszkodni''. Ennek ellenére úgy érzi, hogy kifejezetten jól sikerült - igaz, eredetileg emeltezni akart -, 85-90 százalékos eredményre számít. ''Mindenki szerint ez volt eddig a legkönnyebb, pláne a szivatós matek után''. A második részben Fruzsina is Németország első világháborús vereségét, a magyar témáknál pedig Hunyadi Mátyás adópolitikáját, illetve a 60-70-es évek életkörülményeit választotta. ''Az első világháborúra az évforduló miatt lehetett számítani, viszont meglepődtem, hogy a holokauszt az emlékév ellenére egyáltalán nem szerepelt a feladatsorban. Hunyadit nemrég vettük át, a Kádár-korszakot pedig most tanultuk, így friss a tudás, és az iskolán kívül is sokat lehet még hallani róla'' -mondta. ''Az osztályból sokan választották a jobbágyfelszabadítást és a felvilágosodást is'' - tette hozzá a diák, aki egy franciaországi jogi képzésre jelentkezett.

''Könnyű volt, bár az első részben volt pár izzasztó kérdés'' - ezt már Zsiga, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja mondta, akinek a vizsga végén még maradt is 15-30 perce. A romániai magyarok bevándorlásáról, illetve a két világháború közötti koronáról pengőre való váltásról szóló rövid feladatot érezte nehezebbnek. A második részben a felvilágosodásról, Hunyadi Mátyás adórendszeréről és a 60-70-es évek életkörülményeiről írt, ''ez nagyon jó volt, mert nemrég tanultuk''. ''Faktos voltam, így végülis könnyített pálya volt a középszintű, ötösre számítok'' - tette hozzá Zsiga, aki szeptemberben valószínűleg a brit Warwick Egyetem data science szakját kezdi el.

A Nyugat-római birodalom, a reformáció, a török hódítás, az osztrák-magyar kiegyezés, Magyarország XX. századi történelme, a jelenkori népességrobbanás és az ENSZ a töriérettségi első részében.

A Rákosi-korszak, a 60-70-es évek, Németország szerepe az első világháborúban, Szent István és a jobbágyfelszabadítás is esszékérdés a töriérettségi második részében.

Több kérdés elég nehéz, puszta szövegértéssel pedig már nem lehet megoldani a feladatsort - tanári vélemény a középszintű töriérettségi első részéről.

Ezzel felhúzható az eredmény - tanári vélemény a második részről.

Galéria: ma a töriatlasz az érettségizők legjobb barátja

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!