Jobb esetben 250-350 ezer forint közötti összeg, rosszabb esetben viszont akár a 700 ezer forintot, sőt, az 1,3 millió forintot is meghaladhatja a tandíj összege a 2025-ös felsőoktatási felvételi legnépszerűbb képzésein.
Rekordszámú jelentkező, kevesebb állami férőhely – ez jellemzi a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárást, miután a kormány 32 egyetemen csökkentette a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek számát.
A legnagyobb harc a
alap- és osztatlan képzéseken lehet, mivel a közel 130 ezer jelentkező közül ezeket jelölték meg idén a legtöbben.
Amennyiben valakinek nem sikerül ezeken a szakokon állami ösztöndíjas férőhelyet szereznie, de megjelölte az önköltséges formát is, a legtöbb esetben könnyebben juthat be a képzésre, mivel ebben a formában gyakran alacsonyabbak a ponthatárok, mint az ösztöndíjas képzéseken.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy tandíjat kell fizetni, aminek az összege félévente akár több százezer forint is lehet.
Mutatjuk, hogy alakulnak a tandíjak a legnépszerűbb szakokon 2025-ben:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
