126 449 jelentkező közül végül 94 785-en felvételiztek sikeresen valamelyik hazai egyetem képzésére - közölte a számokat csütörtökön az Oktatási Hivatal. Az adatok szerint ez húszezernél is több új hallgatót jelent, mint 2022-ben, hasonlóan magas számok pedig utoljára 2011-ben voltak: abban az évben majdnem 141 ezer felvételizőből 98 144-en jutottak be valamilyen felsőoktatási képzésre. Nem meglepő tehát, hogy feltehetően az összes intézményben felvételi rekordok születtek.

A legtöbb hallgatót, összesen 2278-at a Bölcsészettudományi Kar (2278) vesz fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (2226), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1546) követ, a legnagyobb létszámmal induló alap-és osztatlan szakok pedig a

• jogász (818),
• a programtervező informatikus (687),
• a gyógypedagógia (612),
• és a pszichológia (431).

A mesterszakok közül pedig a vezetés és szervezés (280), a pszichológia (276), a pénzügy (203), valamint a marketing (148).

Magas hallgatói létszámok születtek ugyanakkor a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is.

A BGE-re - ahogy arról már beszámoltunk - idén 6474 új hallgatót vettek fel. Az Óbudai Egyetemen 27,2 százalékkal nőtt a felvett diákok száma, a Károlira pedig 3261 új hallgató nyert felvételt, ami az egyetem 30 éves fennállásának legmagasabb létszáma, míg a Műegyetemre 5 százalékkal több hallgató került be idén, ami az intézmény közleménye szerint azért is nagy teljesítmény, mert náluk

az összes meghirdetett képzésen maradtak az emelt szintű érettségi követelmények.

Taroltak a vidéki intézmények

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az idei felvételi során 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, ami azt jelenti, hogy minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel.

"A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék" - hangzott el az államtitkár csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján.

A Debreceni Egyetemre minden eddiginél több jelentkező került be: a számuk meghaladja a nyolcezret, ami a pótfelvételi eljárást követően, valamint a határon túli jelentkezőkkel és az angol nyelvű szakokra felvételizőkkel együtt várhatóan több mint tizenegyezerre nő szeptemberre, a Szegedi Tudományegyetemre pedig egészen pontosan 7896 új hallgató került be, de hasonló okokból kifolyólag ez a szám több mint 9000 főre növekedhet, mire eljön az egyetemkezdés ideje.

Az ország több településén is jelen lévő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen is rekordot döntött a felvettek száma, hiszen idén minden eddiginél többen, összesen 3367-en kerültek be erre az egyetemre, de 1030 főről 1920-ra nőtt a Nyíregyházi Egyetemre felvett diákok száma is, a Miskolci Egyetemen pedig 3644-en kezdhetik majd a szeptembert, és még az olyan kisebb intézményekben is rekordok születtek, mint a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, melynek pedagógusképzéseire idén közel háromszor annyian kerültek be, mint a tavalyi évben.

Nem csak középiskolás diákok felvételiztek

A sajtótájékoztatón Hankó Balázs másféle felvételi rekordokról is beszámolt, vettek fel ugyanis 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogász képzésre.

A 2023-as felvételi ponthatárokat itt találjátok.