Fontos felvételi határidő közeleg - az egész jelentkezés sikere is múlhat rajta

Pár napja maradt a keresztféléves felvételi időszakban jelentkezőknek arra, hogy rendbe tegyék a jelentkezésüket, pótolják, ami kimaradt.

  • Eduline

Január 11-ig van idejük azoknak a felvételizőknek hozzányúlni a jelentkezükhöz, akik februárban kezdik az egyetemet. Eddig a határidőig lehet ugyanis a jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat, papírokat pótolni. Mit tölthettek fel a rendszerbe most?

Például a pluszpontokat érő nyelvvizsga-bizonyítványotokat, az időközben megszerzett diplomátokat és egyéb, eddig rendelkezésre nem álló dokumentumokat. A hiánypótlási felszólítást az éve legelején a legtöbb jelentkező már megkapta, azonban nem mindenkinek küldenek automatikusan ilyen üzenetet, ugyanis a többletpontokat jelentő papírokat nektek kell észben tartani. Az is nagyon fontos, hogy az egyetem által kért dokumentumok esetében az intézmény küld hiánypótlásra felhívást, így ha mesterképzésre jelentkeztetek és lemaradt valamilyen dokumentum, akkor azt nem a jelentkezési felületen tüntetik fel - így ezt is külön ellenőrizzétek, mielőtt késő lenne.

Ha a hiányzó dolgokat legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (legkésőbb 2021. január 11-ig) nem pótoljátok, jelentkezéseteket rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálják el, vagy szélsőséges esetben az eljárást meg is szüntethetik.

Ha a jelentkezés óta esetleg meggondoltátok magatokat, akkor egyszer a megjelölt egyetemek sorrendjén is változtathattok. Ezzel a lehetőséggel akkor érdemes élni, ha már nem arra az egyetemre szeretnétek bekerülni, amit első helyen jelöltetek. Akkor nem érdemes sorrendet változtatni, ha valahol nem sikerült pl. az alkalmassági vizsgátok: sikertelen alkalmassági vizsga esetén az adott szakra nem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek azt. Illetve akkor is felesleges sorrendet módosítani, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezése benyújtása óta, és már egyáltalán nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni. Ilyen egyszerűbb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani. Ez a lépés nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. 

Nagyon fontos, hogy a ha ezt a lépést választjátok, a törölt hely újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőségetek, ez egy végleges döntés. Illetve a visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőség új jelentkezési helyet jelölni, így csak átgondoltan kattintsatok.

A ponthatárokat az ügyintézési időszak után, január 25-én hirdetik majd ki. Addig is a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg. Mindeközben nagyban pörög a 2021-es általános felvételi eljárás is, erről itt találjátok a legfrissebb anyagainkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.