A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.
Nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.
Ennek oka valószínűleg az, hogy idéntől felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből.
A friss változtatások alapján az iskoláknak 2021. január 31-éig felül kell vizsgálniuk a házirendjüket és elfogadni annak módosítását a rendeletben megadott köznevelési rendeletek alapján és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló bekezdések alapján. Ezen felül a gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményei alapján.
A baj az, hogy jelenleg semmit nem tudunk arról, hogy ez az érettségi követelmény pontosan hogyan fog kinézni, kikre és mikortól érvényes. Ugyanis azzal, hogy a korábbi rendelet november 30-án hatályát veszti, még nem lesz egyértelmű, hogy az új rendelet minden egyes pontja a 2021-ben érettségizőkre is vonatkozni fog. Elképzelhető, hogy a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.
A problémát az jelentené, ha ez a rendelet mindenkire - tehát a mostani végzősökre - is vonatkozna. Az iskolák ugyanis már megkezdték az érettségi felkészítést, és mivel a legtöbb tárgyból időrendben haladva készülnek a vizsgákra, ha novemberben kiderül, hogy az új követelményeket is bele kell venni a felkészülésbe, akár az időből is kifuthatnak. Illetve azoknak a tizenegyedikeseknek sem lenne kellemes a helyzet, akik most vettek fel fakultációt egy tárgyból, mert emelt szinten szeretnének érettségizni jövőre, de az új követelmények miatt esetleg meggondolják magukat vagy váltaniuk kell.
A kérdéssel megkerestük az Oktatási Hivatalt, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz arra, vajon pontosan kikre és hogyan vonatkozik majd az új érettségi követelmény.
Akik ősszel vizsgáznak még a régi követelményre számíthat
Egy dolog biztosnak tűnik, mivel a rendelkezés szerint a követelmények csak november végén kerül ki a hatály alól, azok, akik a 2020-as őszi érettségire jelentkeztek és készülnek, még a korábbi feltételekkel vizsgázhatnak. Azonban azok, akik esetleg a vírushelyzet miatt kialakult káoszban végül úgy döntöttek, hogy nem mennek el a 2020-as májusi vizsgákra, és nem is jelentkeztek az őszi szezonban, már 2021 májusában az új, akár az eddig nem ismert követelményből vizsgáznak majd. Az általunk megkeresett tanárok és iskolák sem tudják, pontosan mire készítsék fel a tavasszal érettségizőket - ezért a korábbi követelményrendszer alapján terveznek, de előfordulhat, hogy menet közben kell majd változtatniuk.
De mi változhat? Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ősztől az informatika órákat felváltotta a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket.
Persze ha a szabály módosul, akkor (előbb utóbb) mindenkire vonatkozik majd, ugyanis az érettségit minden esetben, mindenkinek az éppen aktuális követelmények szerint kell teljesítenie, függetlenül attól, mikor végzett, és attól is, hogy javító- vagy pótlóvizsgára jelentkezett. Egyelőre azonban nem csak a követelmények nem ismertek, hanem az sem, hogy mikor lesznek nyilvánosak.
Itt a lista, ebből kell emelt szintű érettségit tenni 2021-ben
Hogyan tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
