Sorrendmódosítás a felvételiben - aki már döntött, később nem csinálhatja vissza
Ha sorrendmódosítást terveztek, erre figyelnetek kell, mielőtt elkülditek a végleges kérelmeteket.
Ismét egy fontos felvételivel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolunk. Vannak fogalmak, amiket fontos tisztázni a felvételi eljárás során.
Olvasónk azt kérdezte, hogy az előzetes pontszámok (pl. nemzetközi gazdálkodás 400p) a jogszabályi pontszámmal egyenlők-e, illetve, hogy a 41 szak esetében meghatározott előzetes pontszámot csak a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért illetve OKJ-ért járó többletponttal kell elérni vagy hozzáadódik pl. sporteredményért kapható többletpont is?
Minimumponthatár
Az első fontos dolog tisztázni a minimumponthatár fogalmát. Ez a ponthatár 2020-ban, ahogy a korábbi években is, az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Vagyis a minimumpontszámba nem számít bele például a sporteredményt.
Előzetes ponthatár
Egy másik fontos fogalom az előzetes ponthatár. 41 népszerű szakon ismét megadták az előzetes ponthatárokat. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.
Az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Ez akár néhány ponttól kezdve, 30-40 pontos emelkedést is jelenthet. Ugyanakkor jellemző az is, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest.
A kérdésre a válasz röviden tehát: a jogszabályi minimum ponthatár nem egyenlő az előzetes ponthatárral. Az előzetes pontszámokba beleszámít például a sporteredmény is. Az előzetes ponthatár változhat, a minimumponthatár viszont nem. Itt pedig arról olvashattok, hogy hol lehet alacsonyabb és magasabb a jogszabályi minimumponthatár idén.
Ha sorrendmódosítást terveztek, erre figyelnetek kell, mielőtt elkülditek a végleges kérelmeteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.