A középszintű biológiaérettségi vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

• biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
• természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
• a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
• adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
• biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
• a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
• biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
• bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
• kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
• természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása
  magyarázatokban.

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, képű értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

A középszintű földrajz írásbeli feladatsora megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

• 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
• 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
• 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

A kémiaérettségin az írásbeli feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak. Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

• feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
• táblázatkiegészítés;
• reakcióegyenletek kiegészítése;
• elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
• esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
• számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt)