Szabó Rolanddal korábban már beszélgettünk arról, közép szinten hogyan érdemes hozzáfogni a töri feladatokhoz. A tavalyi töriérettségin sokakat nem leptek meg az esszékérdések, a témakörök ugyanis előre kiderültek. Bár az idei feladatokat nem tudjuk, néhány nyerő tippünk van, amivel maxpontos esszéket írhattok. A történész azonban nem csak a középszintet választóknak, hanem az emeltezőknek is készült pár tanáccsal, hogy a lehető legtöbbet hozhassátok ki a vizsgákól.

Emelt szinten a rövid választ igénylő kérdések két készségterületet mérnek: a történeti események ok-okozati összefüggéseinek felismerésére, valamint a kritikai gondolkodás képességére koncentrálnak.

"Tulajdonképpen ezeknek a kompetenciáknak a megfelelő működtetése elengedhetetlen a sikeres vizsgarészhez. Ugyanakkor az emelt szintű vizsgának ez a része a középszintű megfelelőjéhez képest jóval hangsúlyosabban koncentrál a tárgyi tudás meglétére is, vagyis a valóban sikeres vizsgarész teljesítéséhez az előbbiekben említett két kompetencia megléte mellett a viszonylag széleskörű ismeretanyag megléte is szükséges" - magyarázza Szabó Roland.

A rövid választ igénylő kérdések forrásközpontúak, azonban a megválaszolásuk abban tér el a középszintű vizsgarész megfelelő típusrészétől, hogy emelt szinten a kérdések nem a forrásokból közvetlenül kiolvasható összefüggésekre, esetleg tényszerű dolgokra kérdeznek rá, hanem itt a források mintegy irányadó kiindulópontot jelentenek a helyes válaszhoz; tehát közvetett módon működnek/segítenek. "Fontos annak az ismerete is, hogy a vizsga során fölmerülő forrásoknak is több típusa van, s azok értelmezése is különböző nézőpontok, technikák alkalmazását igényli. Függetlenül attól, hogy primer (tehát elsődleges) vagy szekunder (közvetett) forrástípusokról beszélünk, a lényegi különbség nem ebben van" - mondja a történész.

"Az írásos források értelmezésének a szövegértés csak az alapja, ezek a forrástípusok mindig tartalmaznak olyan utalásokat, amelyeket értelmezni kell a saját kontextusukban (adott történeti korszakban), s az értelmezés adja meg a helyes válaszhoz szükséges ismeretelemhez való eljutás útját. Például egy Hunyadi Mátyás adókivetéseiről szóló Bonfini-szövegrészlet kapcsán egy középszintű feladat egy, a szövegben megemlített adónemre kérdezne rá, míg egy emelt szintű feladat az adókivetésekkel összefüggő Mátyás elleni összeesküvésekre" - emeli ki Szabó Roland. "A források másik típusa a vizuális kompetenciákat helyezi előtérbe: képek, korabeli rajzok, művészeti alkotásokról való fotók, karikatúrák. Ez a forrástípus egy-egy részlet megfigyelését feltételezi. Például egy gótikus katedrális rajzánál vagy fotójánál a középszintű feladat a gótika alapvető jellemzőit kérné számon, míg az emelt szintű feladat a nyugat- vagy közép-európai gótika speciális elemeire kérdezne rá, és még akár kronológiai elhelyezést és egy konkrét épület megnevezését is kérheti" - magyarázza.

"A források harmadik típusa az ábrák, grafikonok, amelyek egy-egy történi esemény kapcsán egy-egy jelenség változásait mutatják be, s a változás fölismeréséből egy-egy további megállapítást kérnek számon. Ez a forrástípus hangsúlyosan az elemzőkészségnek nevezett kompetenciát működteti. Például egy társadalom-szerkezeti változásokat bemutató grafikonhoz kapcsolódóan középszinten csak a változás fölismerését kéri a feladat (emelkedik, stagnál, csökken), emelt szinten pedig a változásból kiindulva más egyéb, akár gazdasági, akár politikai szempontú következmények megadását is elvárja a feladat. Elsősorban ezeknek a metódusoknak a megértését és alkalmazását tartom a legfontosabbnak a vizsgarész sikeres teljesítéséhez."

"Ezért a legfontosabb tanácsom, hogy a konkrét feladat értelmezése, majd abból a nézőpontból a hozzá kapcsolódó forrás kritikai szempontú elemzése."

Milyenek az esszé kérdések emelt szinten?

Struktúrájában a két szint esszétípusa hasonló, a témában való eltéréseket elemezni fölösleges lenne, mert a lényegi különbség nem ebben van - mondja a vezetőtanár. Amíg a középszintű rövid esszé kevésbé reflektív jellegű megoldást kíván, addig az emelt szintű esszé feladatkiírásában összetettebb megnyilvánulást kér. "Ez azt jelenti, hogy az emelt szintű esszé kritikai elemzésre épít elsősorban, vagyis nem pusztán a forrásértelmezést és ezzel összefüggő önálló ismeretek beépítését kéri, hanem reflexiót is kér a forrásokra vagy azok mentén a történeti szituációra. Itt a következő kérdéstípusokkal is számolni kell:

• kéri a vizsgázótól, hogy térjen ki az adott történeti szituációval összefüggő másik kérdésre is,
• vagy vesse össze a két forrás gondolatmenetét,
• vagy röviden fejtse ki a véleményét a forrás szerzőjének a konkrét történeti szituációhoz való viszonyulásáról.

Két forrást tartalmaz az emelt szintű rövid esszé, ezzel segítve az árnyaltabb gondolatmenetet" - sorolja Szabó Roland.

Vannak népszerű témák, témakörök, amik nagy eséllyel előkerülnek idén is?

"Tippelni felelőtlen dolog lenne a részemről, inkább azokat a témákat javaslom áttekinteni részletesen, amelyeket fontos fordulópontokként értelmez a történettudomány az emberiség története kapcsán, illetőleg a magyar történelem szintén kiemelt korszakait, amelyek jelentősen befolyásolták nemzetünk történetét" - mondja. A történésznek átfógó tematikus javaslatai is vannak, olyanok, amelyekre kevésbé fordít figyelmet a középiskolai oktatás, de az emelt szintű követelmények része, és a 2017 utáni új típusú feladatsorok egyre több feladatban támaszkodnak az ilyen jellegű ismeretekre. Ezek az egyetemes történetnél az ókori kultúrák társadalom- és politikatörténete mellett azok vallásfilozófiái és kulturális hagyományai, a középkori oktatás és filozófia irányzatai, művelődéstörténeti változások az egyes történeti korszakokban, hangsúlyosan a reneszánsz és a barokk művésztfilozófiáira koncentrálva illetve azok történeti jelentőségeire, a jelentős politikai döntések hátterében meghúzódó összefüggések - hangsúlyosan a nagyhatalmi egyezményekre, ezekből következőleg ezek hatásaira a világháborúk kérdésében, ugyanakkor a mai modern államrendszerek, politikai társulások működése, a globális világ problémái és az emberiség társadalmi, jogi, politikai, gazdasági különbözőségeinek jelenkori kérdései. 

Jöhetnek az essszékérdések. Itt mire kell figyelni?

"Az emelt szintű esszék megírását feltétlenül vázlat készítése mentén ajánlom. Miután a megfelelő esszékombináció kiválasztása megtörténet, minden esszéhez érdemes egy, az esszék végén található értékelési táblázat szempontrendszere mentén táblázatszerű vázlatot készíteni" - tanácsolja Szabó Roland. Ez abban segít, hogy kivédjétek azt, hogy valamilyen fontos értékelési szempont kimaradjon az esszéből. Ezek a szempontok a következők: feladatmegértés (húzzuk alá a feladatkiírásban a kulcsszavakat és azok mentén írjuk a piszkozatot), a tér- és időbeli elhelyezés, a források használata és eseményeket alakító tényezők föltárása (itt érdemes a forrásokhoz a rögzítés-megállapítás logikája mentén és az eseményeket alakító tényezőkhöz ugyanezen logika mentén írni a vázlatot), végezetül kerek, reflektív, elemző jellegű megfogalmazásban írjuk le a tisztázatot a megfelelő pontsorokra - sorolja. "Ügyeletek arra is, hogy a témához kapcsolódó terminusokat (szakkifejezéseket, fogalmakat) megfelelően használjátok. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a történelem írásbeli vizsga esszéfeladatait a kijelölt terjedelemnek megfelelő hosszúságban írja meg mindenki, mert nem kezeli rugalmasan a megoldókulcs a rövidre és hosszúra sikerült szövegeket."

Mi történik, ha rossz párosításban írjátok meg az esszéket?

"Ha három szöveges feladatot oldottatok meg, de választásotok a korszakok vagy a feladattípusok tekintetében rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érjen benneteket, vagyis mind a három megoldását ki kell javítani és azt a – jó választás szerinti – kettőt, illetve egyet kell figyelembe venni, mely(ek)ben magasabb (össz)pontszámot értetek el" - hívja fel a figyelmet a történész. Hozzátéve, hogy ha háromnál több szöveges feladatot oldottatok meg, és nem jelöltétek egyértelműen választást a feladatok előtti táblázatban, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni, vagyis például az összes szöveges feladat megoldása esetén a 13., a 16. és a 17. feladat megoldásait kell kijavítani és a pontszámukat figyelembe venni.

A vezetőtanár kiemli, az esszé sosem tényanyagok fölsorolásszerű megadása, hanem egy adott probléma komplex bemutatása, a feladatban fölvetett kérdésekre adott elemző reflexió. Olyan tudományos igényű szöveg (hangsúlyosan korlátozott terjedelemben), aminek tehát a kötelező és legfontosabb eleme az elemző, reflektív gondolatmenet, vagyis a puszta tényadatok közlése nem esszé.

"Az esszé megállapításainak kiindulópontja a források mentén és a saját tudás beépítésével történik – ez a pontozásban a „források felhasználata” és az „eseményeket alakító tényezők föltárása” opcióknál jelenik meg.

Felhívnám a figyelmet ismét az értékelés nézőpontjából a „rögzítés” és a „megállapítás” készségekre. Mivel ok-okozati logika mentén építkezik minden esszé típusától függetlenül, ezért ezeknek a kompetenciáknak az értékelése a leghangsúlyosabb" - mondja Szabó Roland. "A „rögzítés” tulajdonképpen egy-egy történeti tény adott forrásból vagy saját tudáselemek előhívásából való közlése, míg a „megállapítás” az okozati jelenségek és az azokra adott reflexió, vagyis az adott ténynek az elemzése. Például a „rögzítés”, amikor Hunyadi Mátyás politikájáról megadjuk, hogy a regáléjövedelmek növelését a jobbágyság terheinek növelésével oldotta meg, és „megállapítás” pedig az, amikor ezzel összefüggésben föltárjuk azt is, hogy mindennek hátterében számos ok mellett a nyugati terjeszkedés költségeinek fedezése húzódott meg."

Emellett nagyon fontos tényező a tér-és időbeli elhelyezés, a helyes fogalomhasználat és a tématartás. Ugyanakkor a rövid és a hosszú esszé logikája is egy központi, de konkrét történeti probléma vagy kérdés bemutatására épül - mondja. Sokkal érzékenyebb esszétípus, a harmadik, 22 pontos komplex esszé, amely vagy összehasonlítás vagy pedig korszakokon átívelő kérdés problémaközpontú bemutatása. "Ez a feladattípus kéri leginkább számon a reflektív jellegű, kritikai elemzést. Itt a történeti tények „csak” egy-egy változás előmozdító okaiként jelennek meg, tehát összehasonlításnál főként időben párhuzamosan futó (szinkron) változások összehasonlítására kell koncentrálni, azok elkülönböződéseinek összevetésére; míg a korszakokon átívelő kérdés bemutatását kérő esszénél az adott történeti probléma időben változó (diakrón) nézőpontú bemutatása a lényeges szempont" - emeli ki a történész.

Emelt szint és a segédeszközök: hogyan lehet okosan használni az atlaszt?

Emelt szinten az esszéfaladatoknál lehet használni az atlaszt, erre a feladatkiírás külön fel is hívja a vizsgázó figyelmét. "Az atlasz klasszikus topográfiai értelemben vett használata tulajdonképpen mellékes, igazán jól az a vizsgázó használja az atlaszt, aki az esszé témájának megfelelő térképnél azokat a változásokat ábrázoló jelrendszereket próbálja értelmezni, amelyektől a történeti atlasz több (más) mint egy földrajzi atlasz. Ugyanis a történeti topográfiai térképek folyamatokat, változásokat s azok irányait is bemutatják. Tehát akinél a történeti atlasz mintegy a történeti összefüggések megértését segítő forrásként szerepel, az a vizsgázó használja ki a legeredményesebben az atlasz adta lehetőségeket" - mondja Szabó Roland.

A készüléssel kapcsolatban pedig azt tanácsolja, hogy emelt szintre az utolsó napokban már csak összegző jellegű tanulással gyakoroljatok. Például, aki a fenti tanácsokat elolvassa és ennek mentén értelmezi az egész emelt szintű vizsga logikáját, már sokat tanult - mondja. Ugyanakkor tanácsolja az Oktatási Hivatal honlapján közzétett javítási útmutatókat is tanulmányozni, megérteni a javítás/értékelés logikáját, szerinte az utolsó napokban ez a legnagyobb és leghatékonyabb fegyver a hibák minimalizálására.