Melyik tárgyak év végi jegyei számítanak a felvételin?

Érettségi és továbbtanulás előtt álltok? Kíváncsiak vagytok, hogy melyik tantárgyak év végi jegyei számítanak bele a tanulmányi pontokba? Utánajártunk.

  • Eduline

A felvételin a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból, azaz magyar nyelv és irodalomból (évenként a két osztályzat átlagából), történelemből, matematikából, idegen nyelvből és valamelyik természettudományos tantárgyból számolják ki a tanulmányi pontok egy részét. Arról, hogy pontosan mi számít természettudományos tárgynak, itt írtunk korábban.

A pontszámításkor a fenti tantárgyak utolsó két tanult év végi érdemjegyeit adják össze és ezeket duplázzák – így maximum 100 pontot szerezhettek.

A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás? Erről itt írtunk részletesebben. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hány pontot gyűjthettek össze maximum az írásbeli érettségin, és mennyit ér a szóbeli, kattintsatok ide.

A 2020-as érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bekerülhettek az egyetemre?

Arról már többször is írtunk, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre is csak akkor nyerhettek felvételt, ha van legalább egy emelt szintű érettségi vizsgátok vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleveletek. De mi történik akkor, ha nem éritek el az emelt szintű érettségin a 45 százalékot? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.