Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem értetek egyet a besorolási döntéssel?

Kiderültek a keresztféléves felvételi ponthatárai. Most megmutatjuk, hogyan lehet fellebbezni - jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indítani - a döntés ellen.

  • Eduline

Ahogy tegnap megírtuk, már nyilvánosak a keresztféléves felvételi ponthatárai. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből. A legnépszerűbb egyetemek és képzések listáját itt nézhetitek meg.

Itt vannak a 2020-as keresztféléves felvételi ponthatárai

Közzétették az idei keresztféléves felvételi ponthatárait, több mint hatezer felvételiző tudta meg, bekerültek-e a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.

Mi a teendő, ha nem értetek egyet a döntéssel?

A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal, mint alperes ellen. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani – az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a 1443 Budapest, Pf. 220 postacímre.

A bíróság a keresetlevelet a beérkezésétől számított 45 napon belül bírálják el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti - írja a felvételi tájékozató. Fontos, hogy keresetlevelet a Hivatal által elkövetett jogszabálysértés esetén lehet benyújtani, annak pontos megjelölése mellett.

Az is nagyon fontos, hogy a keresetlevelet kizárólag a besorolási határozat közlését – E-felvételiben történő megjelenését – követően lehet benyújtani. Illetve a besorolási döntés ellen kizárólag közigazgatási per indítható.

A felsőoktatási felvételi eljárásban méltányosság gyakorlásának helye nincs - írja a Felvi - a keresetlevélben foglaltak alátámasztására utólagosan benyújtott, végzettséget, eredményt vagy többletpontjogcímet igazoló dokumentum főszabályként nem fogadható el. A besoroláshoz szükséges, méltányosságból kért pontokat nem adhatnak az eljárásban.

A keresetlevélben foglaltakat az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja.

Ez alkalmassági vizsgára is ez vonatkozik?

Nem, az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga, a gyakorlati vizsga eredményével vagy a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével, kapcsolatos jogorvoslattal nem az Oktatási Hivatalhoz, hanem az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez lehet fordulni.

Itt vannak a felvételi statisztikák: 4616-an kerültek be egyetemre a több mint hatezer jelentkezőből

Nyilvánosságra hozták csütörtök délután a felvi.hu oldalon a februárban induló keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint 4616-an nyertek felvételt a több mint hatezer jelentkezőből.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.