Keresztféléves felvételi: mi jön a ügyintézési időszak után?

Tegnap véget ért a 2020-as keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Most összeszedtük, milyen fontos teendők vagy határidők várnak a felvételizőkre.

  • Eduline

A keresztféléves felvételizők január 3-ig kaptak hiánypótlási felszólítást, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumok hiánypótlási határideje pedig a január 9-én, azaz tegnap járt le. Akik eddig nem pótolta a hiányzó dokumentumokat, azoknak a jelentkezési kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el, de akár az eljárást is megszüntethetik.

Ponthatárok és besorolási döntés

Az, hogy a jelentkezőt felveszik-e az általa megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ - írja a felvételi tájékoztató.

A felvételi eljárás során – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2020. január 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ennek keretében minden megállapítják, hogy melyik jelentkezési helyre nyertetek, illetve nem nyertetek besorolást.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.

A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény úgynevezett felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvetteket az egyetemi beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.

Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.

Ezek a képzések tarolnak a 2020-as keresztféléves felvételin - friss toplista

Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu