Felvételi 2019: e-mailben érkeznek majd az értesítések

Érdemes-e folyamatosan ellenőrizni az E-felvételi rendszerében a feltöltött dokumentumok feldolgozottsági státuszát?

  • Eduline

A Felvi.hu külön felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentkezők április 19-ről követhetik nyomon rögzített adataikat, ellenőrizhetik a dokumentumok feldolgozottsági státuszát, láthatják a vizsgaeredményeiket, majd felvételi pontjait.

Fontos az is, hogy folyamatosan figyeljétek a jelentkezéskor megadott e-mail-címeteket és a Felvit, hiszen a hiánypótlásról és a besorolási döntésről is e-mailben kaptok majd tájékoztatást.

„Az eljárás folyamán az ügyintézés alapvetően elektronikus formában történik. Egyes kérelmek (pl. tantárgymegfeleltetés) benyújtásához a Kérvénytárban található nyomtatványok használatát javasoljuk. Ezek a formanyomtatványok csak aláírással hitelesítve tölthetők fel az E-felvételibe, vagy postai úton nyújthatók be az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre” – írják.

Minderről bővebb infót itt találtok, a 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.