A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a töriérettségi első részében

„A művészettörténet külön tantárgy a középiskolákban, mégis előkerül a történelemérettségin. Ez nagy buktató lehet, hiszen a stílusirányzatok tanítása nem feltétlenül a töritanár feladata, ennek ellenére a diákoknak fel kell készülniük ebből az anyagból is” – mondja Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének oktatója szerint általában olyan művészeti alkotásokat kapnak a középszinten érettségizők, amelyek tipikus példái valamelyik stílusirányzatnak, „egy ötször öt centis, fekete-fehér fotón nehéz is lenne felismerni egy olyan épületet, amelyen többféle stílus megjelenik”.

Túl sok a helyszín, az esemény, a név, a dátum

Mozsolics Péter hozzáteszi: a két világháború közötti időszak is nehezen megy a diákoknak, „általában nem áll össze a fejükben, mert túl sok a név, túl sok a dátum, túl sok a helyszín”. „Egy Árpád-házi király uralkodásával kapcsolatban körülbelül tíz nevet kell megjegyezni, míg a 19. és a 20. században egy év eseményeihez is több tucat dátum, név és esemény kapcsolódhat” – mondja.

Nem véletlen, hogy a töriérettségi feladatainak fele a 19-20. századi történelemről szól. A feladatsor második felében szereplő esszékérdések például a következő történelmi korszakokról szólnak: a  XIX. század előtti egyetemes történelem (ókori, középkori vagy kora újkori), XIX-XX. századi egyetemes történelem, középkori vagy kora újkori magyar történelem, XVIII-XIX. századi magyar történelem, XX. századi magyar történelmi vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag.

„A XX. század második fele az, amelyet maximum egyszer vesznek át töriórákon, ráadásul az utolsó hetekben, amikor már nagyon kell sietni az anyaggal. Ráadásul a témakörök száma egyre nő, vannak új témák, mint például az ökológiai problémák, a harmadik világ, az etnikai helyzet, sőt most már az új választási rendszer is ezek közé tartozik” – mondja Mozsolics Péter, hozzátéve: a rendszerváltás utáni időszakkal sokan nincsenek tisztában.

„Az Európai Unióról szóló feladatok is nehezen szoktak menni, nagyon sokan elfelejtik például, hogy új tagállamok is vannak, Románia és Bulgária, valamint Horvátország rendszeresen kimarad a felsorolásból. Pedig nemcsak ezt kell tudni, hanem azt is, hogy milyen EU-intézmények vannak, melyiknek hol van a központja” – magyarázza.

Mozsolics Péter szerint van, akinek ezzel szemben a nagyon régen vett témák, így például Egyiptom vagy a honfoglalás megy nehezen, de a végzősök a francia forradalmat sem szeretik tanulni, „nagyon sok francia nevet kell megjegyezni, és a folyamatok is nehezek”.