Február 15-ig több mint 6700 diák jelentkezett gépészmérnök alapszakra – nekik 2010-ben legalább 251 pontot kellett volna összegyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Dunaújvárosi Főiskolára. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karán (a korábbi Budapesti Műszaki Főiskolán) húzták meg: a BME-n 372, az Óbudai Egyetemen 299 pont alatt senkit nem vettek fel. Ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett kerülni a vidéki egyetemek és főiskolák gépészmérnöki képzésére: a debreceni, a gödöllői és a miskolci egyetemet, valamint a Nyíregyházi Főiskolát és a veszprémi Pannon Egyetemet választó felvételizőknek 252 pontot kellett szerezniük.

Műszaki menedzser szakon sem voltak alacsonyabbak a 2010-es ponthatárok. A BME kivételével – ahol 369 volt a ponthatár – az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 291 és 295 közötti összpontszámmal. Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb, 345 pont, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 294, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen pedig 295 pontot kellett összegyűjteni. A többi műszaki képzés 2010-es ponthatárait itt találod.

Műszaki rangsor: a legtöbben a BME-re és a győri egyetemre jelentkeznek

A műszaki képzésterület legtöbb jelentkezőt vonzó két intézménye évek óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara, valamint a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara. A bejutás a viszonylag alacsony hallgatói létszámmal működő bajai Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karán, a Dunaújvárosi Főiskolán és a BME Építészmérnöki Karán volt a legnehezebb, ezekre a karokra az elsőhelyes jelentkezők nagyjából negyedét-harmadát vették fel.

A felvett hallgatók pontszámának átlaga öt műszaki karon négyszáz fölötti volt, az élmezőnyt a hét BME-kar alkotja. A nyelvvizsgával felvettek arányát tekintve is a BME vezet, hat karon kilencven százalékhoz közeli értékkel. A legjobb középiskolákból érkezők közül a legtöbben szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karain – BME-GÉK, BME-VBK, BME-KSK, BME-ÉŐK – tanulnak tovább.

Az OTDK-teljesítmény alapján a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara, valamint a nemzetvédelmi egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara áll a dobogón, de csak kevéssel marad el mögöttük a BME-VBK, valamint a BME-ÉSZK. A legtöbb PhD-hallgató a ZMNE-BMKM-n és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán tanul.

Az oktatói kiválóság összesített rangsorának élén a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara áll, megelőzve a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karát. A PhD-fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya a BME három karán a legmagasabb, a kandidátusok a ME-MFK és a NYME-EMK oktatói között, míg az akadémiai doktorok aránya a BME-VBK-n és a PE-MK-n a legmagasabb. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma alapján összeálló rangsor éllovasai az összesített lista élmezőnybe tartozó karok közül kerültek ki, a listát a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara és a Pannon Egyetem Mérnöki Kara vezeti. A teljes rangsort itt nézheted meg.

eduline