"Kicsit igaz ez a valószínűségszámításra is, de mivel azzal több pontot is lehet szerezni, ezért már kezdik jobban tanítani. Ezek a témakörök nagyon lassan épülnek be azoknak a tudatába, akik régebb óta tanítanak" - magyarázta Erdész Ferenc.

Szerinte a kétszintű rendszer bevezetése óta nincsenek olyan évek, amikor irreálisan könnyű vagy nehéz lett volna a matekérettségi. Az idei sem lógott ki a sorból. Az első rész mindig könnyű feladatokat tartalmaz, talán csak egy árnyalattal volt könnyebb az idei.

"A másodikban az okozhatott problémát, hogy sok volt a szöveg, tehát a feladat értelmezése is relatíve több időt vett igénybe. Probléma lehetett, hogy a részfeladatok nem ugyanazt a témakört érintik, így annak a diáknak, aki nincs benne a matematikában, gondot okozhatott fejben átváltania egyik témakörről a másikra" - mondta. Emiatt lehet az is, hogy valaki belekezd a választható feladatok egyikébe, hiszen az első részfeladat egyszerűnek tűnik, de menet közben rájön, hogy mégsem tudja megoldani, ezzel pedig értékes perceket veszít - így járt az egyik végzős, akit megkérdeztünk. Az érettségizőkkel készült interjúnkat itt olvashatjátok.

Megtudtuk azt is, hogy a második rész első feladata megtörhette az érettségizők lendületét. "Ez a feladat mindig valamilyen rutinfeladat szokott lenni, például egy egyenlet, amit a diák meglát, és rögtön kezdi is megoldani. Így ad egy kis magabiztosságot, és persze az időgazdálkodásban is segít. Ehhez képest most koordinátageometria volt."

"Alattomos feladat" is volt a matekérettségin - tanárok az írásbeliről.