Felvételi kisokos: mikor érdemes változtatni a szakok sorrendjén?

Hamarosan kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárok, addig még sok minden változhat: de mikor érdemes a megjelölt szakok sorrendjén változtatni?

  • Eduline

A jelentkezési sorrenden kizárólag egy alkalommal lehet módosítani vagy jelentkezési hely(ek)et visszavonni: az ügyintézési időszakban, legkésőbb 2019. január 10-ig.

Azonban a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére nincs lehetőség. Ez magában foglalja a jelentkezéskor megadott jelentkezési hely bármely adatának (szint, munkarend, intézmény, szak, meghirdetés nyelve) módosítását is.

Mikor érdemes változtatni?

Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével akkor érdemes élni, ha valamely okból megváltozott az a preferencia-sorrendetek, amely alapján a jelentkezéseit rögzítettétek. Abban az esetben viszont nem érdemes változtatni, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsga, ugyanis sikertelen alkalmassági vizsga esetén az adott szakra nem nyerhettek felvételt, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek. Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak akkor sem, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek azt. Ilyen esetben előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani.

Amennyiben visszavonjátok valamely jelentkezési helyeteket, annak újbóli aktiválására később már nincs lehetőség! Visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőség új jelentkezési hely megjelölésére. Illetve az esetleges sorrendmódosítás után többször már nem lehet változtatni a sorrenden, illetve egy már benyújtott sorrend-módosítási kérelmet sem lehet visszavonni.

Az idei keresztféléves felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyenek lesznek a 2019-es felvételi szabályai: jó hír a jelentkezőknek

A 2019-es felsőoktatási felvételin is lehet majd duplázni az érettségi pontokat? Sokan tettétek fel ezt a kérdést, itt a válasz.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.