Ne csak biflázz!

A nyelv a társadalmi kommunikáció kiindulópontja, az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és precíz kifejezésének az alapja. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek) való aktív részvétel is a nyelv biztos tudását feltételezi. Ezeknek a száraz meghatározásoknak igyekszik megfelelni a kompetencia alapú magyar nyelvi oktatás, melynek egyik fontos állomása a középiskolai felvételi.

„Bár a felvételin a korábban tanultak alkalmazására van szükség, de önálló szempontok alapján. Ne csak a tanárok által leadott anyagot biflázzák és adják vissza” – javasolja a felvételiző diákonak Vinczellér Katalin a budapesti Veres Pálné Gimnázium magyartanára. 

„Mindenképpen előnyös a kompetenciák oktatása, mivel önállóbbá, kreatívabbá válnak a tanulók. A módszer nagyon jó, de a hozzá vezető út még nem teljesen egyenes. Az a benyomásom, hogy az általános iskolák sokszor nem tudják még megfelelően felkészíteni a diákokat” – fogalmazza meg a magyartanár az új módszerrel kapcsolatos véleményét. „Egyáltalán nem baj az, hogy nem a lexikális tudást kéri számon a felvételi a tanulókon, hanem sok esetben magukat a szövegeket kell értelmezniük” – teszi hozzá.

A középiskolai felvételin nem a hagyományos tantárgyi teszteket kell megoldaniuk a jelentkezőknek, a feladatlapok a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket, a konkrét ismeretek mellett a kreativitást is mérik.

Édes jó anyanyelvünk

A 2001-es hatodikos feladatlapban még tizennégy feladat kapott helyet, és jóval komplexebb kérdésekkel találkozhatunk, mint akár a tavalyi 9. évfolyamos feladatsorban. Az évek során csiszolódtak a feladatsorok: ma már egységesen tíz feladatot kell megoldani az anyanyelvi feladatlapoknál, melyek közül kilenc egy-egy részképességet vizsgál. Ilyenek az olvasás és szövegértés, írásbeli szövegalkotás, az íráskép, helyesírás.

A tizedik feladatban egy megadott témáról, megadott műfajban kell szöveget alkotni. A fogalmazásoknak az adott téma és a terjedelem mellett (ami évfolyamonként szintén eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelniük. Ez elsőre lehet, hogy zordul hangzik, ám itt sem értekezéseket kell megfogalmazniuk a diákoknak (nyolcadikosoknál például: „Mikor és miért állítottad volna meg az időt?”, vagy hatodikosoknál: „írd le a tegnapi napodat, mintha naplót írnál!”).

A hatodikos feladatlapokban tipikusak a rövidebb szövegekre épülő feladatok. A tavalyi írásbelin az alábbi rövid vershez kapcsolódó feladatokat kellett megoldani:

"Olvasd el figyelmesen Kiss Ottó versét, majd oldd meg a feladatokat!

Tegnap Márióval
lementünk a tóhoz.
Már esteledett, amikor a
vízben megjelentek a csillagok.
Márió azt mondta,
Meglátom, éjszaka mindet
Kihalássza nekem onnan,
Ha mégis maradna néhány
A rossz látási viszonyok miatt,
Azokat majd reggel összeszedi.
Ma délelőtt is a tó felé mentünk,
És tényleg nem voltak ott a csillagok,
De Máriónál sem láttam egyet sem.
Akkor meg azt mondta,
Hogy otthon őrzi őket
Az üvegszekrényben,
De nézzek csak ki majd estére
Az ablakomon,
Addigra mindet felrakja nekem az égre.
(Kiss Ottó: Csillagszedő Márió)

Húzd át azt a két dolgot, amiről nem volt szó a versben!
a) tó hal csillag Hold víz

Helyettesítsd rokon értelmű szóval, de az ige alakján (mód, idő, szám, személy) ne változtass!
b) felrakja: .....
c) esteledett: ......
d) őrzi őket: .........

h) A vers egyik szavának betűjegyeit összekevertük. Találd ki, melyik ez a szó:

I V Z O S Y O N K...."

A 2007-es feladatlapban pedig az alábbi feladatot kellett megoldani:
 
"Találj ki egy játékot, amelyben a következő eszközök (két szék, seprű, és egy labda) szerepelnek! Készíts 8-10 mondatos (10-12 soros) játékleírást! Adj nevet a játéknak!"

A nyolcadikos írásbelik valamivel összetetteb feladatokat tartalmaznak. A 2007-es feladatlapban találhtajuk meg az alábbi kérdést:

"Diákok dolgozatából idézünk. Fogalmazd meg, mi a hiba az alábbi mondatokban!
a) Kölcsey pesszimista szemmel írta a Himnuszt, b) Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz még nem tette be a lábát,c) A déli féltekén akkor van nyár, amikor a Nap merőlegesen süt a baktériumra."

vagy a tavalyi feladatsorban:

"A főnévi igenév többféle mondatrész szerepét is betöltheti. Lehet a mondatban: alany, jövő
idejű állítmány a fog segédigével, tárgy, célhatározó. Írd a mondatok mellé, hogy a főnévi
igenév milyen mondatrész szerepét tölti be az adott mondatban!
a) Tavasszal a Bükkbe fogunk kirándulni; b) Kórusban énekelni jó; c) Zenetanárhoz gyakorolni járok; d) A testvérem szeret festeni.

Egészítsd ki a párbeszédet a megadott szituációnak megfelelően! Válaszd ki, hogy mely
szavak illenek az egyes szituációkhoz! A felsorolt szavakat, szóelemeket csak egyszer írhatod
le, és szabadon toldalékolhatod őket. Minden szót használj fel!
volt, a, hurrá, meg, ünnepel, ő, ügyes, leg
a) Érzelemmentes tájékoztatás:– Tibor nyerte meg a versenyt.....b) Érzelem kifejezése:– Tibor nyerte meg a versenyt........c) Felhívás, befolyásolás:– Tibor nyerte meg a versenyt........"

A szólások megmagyarázása is gyakori feladat. A 2006-os lapban találkozhatunk az alábbival:

"Fogalmazd meg egy-egy mondattal az alábbi szókapcsolatok, szólások jelentését!
a) eszi magát,b) eszi a fene valakiért c) Mit eszik rajta? d) Eszi, nem eszi, nem kap mást."

A feladatlapok alapvetően szét vannak bontva kisebb kérdésekre, így sokkal nagyobb esély van jobb eredményt elérni, mint ha – bár több pontért- hosszú novellákat vagy verseket kellene elemezni. A feladatokban lehetnek szépirodalmi, ismeretterjesztő, vagy köznapi szövegek.
Tipikusak a szövegértelmezési, mondat kiegészítési, vagy mondatelemző kérdések, ezek a tavalyiban is helyet kaptak, persze évfolyamonként különböző nehézségi fokkal. 

Újabb tippek

„Sokkal inkább kompetencia párti vagyok, mivel életszerűbb dolgokat tanul meg a diák, és ezt kell lemérni a felvételin is. Fontos a lexikális tudás és az általános műveltség, de a gyakorlatban sokkal nagyobb hasznát veszi valaki annak, ha helyesen tudja értelmezni a később elé kerülő szerződést vagy vizsgaanyagot, mintha kívülről tudná a 19. század nagy költőinek születési és halálozási évét” – fogalmaz egy magyartanár.

Ennél árnyaltabb a Veres Pálné tanárának véleménye: szerinte a készségek és- képességek begyakorlása, elsajátítása egy jó alap, és ezek birtokában, a későbbiekben – a középiskola alatt- a lexikális tudással építkezhetnek tovább a diákok.

A megoldáshoz tehát alapvetően az előző tanévek nyelvi, helyesírási ismeretei, és megfelelő szintű szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességek, valamint íráskészség szükségesek. Jó segítséget nyújthatnak azonban az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható korábbi feladatsorok, vagy a felvételi feladatok gyakorlásához készült számos feladat, munkafüzet, segédtankönyv.

A budapesti tanárnő további tippeket is ad: „gyakoroljanak és olvassanak minél többet a felvételizők, próbáljanak meg szabadon és merészen értelmezni. Fontos, hogy megtalálják a hangsúlyokat, és működjön náluk a képzettársítás.”

Eduline