Újabb városban folytatódik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) akciósorozata, szombat délután Mohácson hívják fel a figyelmet arra, hogy „már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskolában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban”.
Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.
Megvan, melyik egyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, utánajártunk, milyen eszközökkel harcolnak a tanárhiány ellen az egyetemek, és azt is megnéztük, miért jelenthet menekülőutat a felsőoktatási szakképzés azoknak a diákoknak, akik nem érzik magukat elég felkészültnek ahhoz, hogy emelt szintű érettségit tegyenek. És persze járványügyi cikkekből sem volt hiány a héten, az ADOM Diákmozgalom például petíciót indított azért, hogy maguk az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. A hét hírei.
Az utóbbi években az egyetemek és a főiskolák is saját bőrükön kezdték érezni a tanári, tanítói, óvodapedagógusi pálya csökkenő népszerűségét, ezért ma már több felsőoktatási intézmény havi 50-150 ezer forintos ösztöndíjjal és egyéb támogatásokkal csábítja a tanárszakokra a jelentkezőket. A kormány a "csodafegyvernek" tekintett Klebelsberg-ösztöndíjat alakítgatja és bővítgeti, de az egyházak is beszálltak a versenybe.
Az egyesült államokbeli pedagógusok alacsony fizetésért dolgoznak, egyre többet.
Meghosszabbították a tanárnak, gyógypedagógusnak vagy tanítónak tanuló egyetemisták Klebelsberg-ösztöndíjának jelentkezési határidejét.
Nem az idegen nyelvi órákkal van a legnagyobb probléma, a természettudomány és az informatika van a leggyengébb pozícióban – mondta a tanárhiányról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
A probléma a járvány előtt is létezett, de most már kifejezetten nagy a tanárhiány a walesi iskolákban.
A helyzet a tanévkezdés óta egyre rosszabb: a legnagyobb probléma az alacsony fizetés.
Hányan felvételiztek és kerültek be pedagógusképzésekre az elmúlt években? Napi adat.
A kormány egy friss rendeletmódosítással bővítette azoknak az intézményeknek a körét, ahol a végzett ösztöndíjasok elkezdhetik a pályájukat.
Hiába kérte a minisztériumtól, nem kapta meg az adatokat arról, hány pályakezdő pedagógus kezdett dolgozni az iskolákban és az óvodákban tavaly és idén – erről számolt be Szél Bernadett.
A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavaly végzett ösztöndíjasok 65–70 százaléka szeptember végéig munkába áll.
Rengeteg tanár és tanító várja, hogy a minősítési rendszer megszűnjön, több tízezren nem töltötték fel a portfóliójukat.
Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján. Egyre több idős tanár megy nyugdíjba, a pályakezdők közül pedig kevesen helyezkednek el iskolákban.
Eddig négyszáz vélemény és javaslat érkezett a Szülői Hanghoz, amely az oktatást érintő legsúlyosabb problémákat gyűjti össze tanárok, szülők és diákok segítségével.
Több mint 700 betöltetlen állás van szeptember közepén az óvodákban és az iskolákban, erről árulkodik a közszféra állásportálja. Máris kiderül, nevezhető-e a tanárhiány nyári fluktuációnak.
Két héttel a tanévkezdés után még mindig több mint 400 szabad iskola állás van az országban. A legnagyobb probléma az alacsony bérezés, de a kormány asztalán nincsenek bérrendezési tervek.
Az ITM eltörölheti az idei egyetemi átsorolásokat, négy intézmény egészségügyi karán kötelező az oltás és sok helyen kötelező a maszkviselés is. A héten megjelent a kormányrendelet, így akár 64 pluszpontot is lehet kapni a felvételin katonaságért. Összeszedtük a legfontosabb oktatási híreket.
