Figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt a hétfői tanártüntetésen
"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.
"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.
Országszerte több száz intézményben sztrájkoltak tegnap a tanárok a státusztörvény bevezetése miatt, most ezekről az iskolákról hoztunk nektek egy gyűjtést.
"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek. A rendezvényen felsőoktatási dolgozók, óvodapedagógusok és diákok is felszólaltak, majd a Vár felé vonultak, hogy csatlakozzanak a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontáshoz.
Pedagógusok, oktatók, oktatást segítők, diákok, szülők és mindenki, aki szívügyének tartja az emberi jogokat! Fogjunk össze, lépjünk fel a kicsinyes bosszú, és az azt szolgáló kormányzati elnyomó intézkedések ellen! - írják a tanári- és civil szakszervezetek Facebookon.
Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.
A miniszter a státusztörvénnyel kapcsolatban mondta ezt a mai Kormányinfón.
Volt miniszterek, államtitkárok, tudósok és írók is tiltakoznak a státusztörvény ellen.
Az egyik szakszervezeti vezető szerint viszont sok iskolában vissza szoktak lépni a munkabeszüntetéstől az intézményvezetők nyomására. Közben pénteken újra egyeztet a kormány a szakszervezetekkel a státusztörvényről és a béremelésekről.
Rétvári Bence szerint az már a megbecsülés része, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik és úgy véli, az új jogállás nem áll a kifizetések útjában. Ugyanakkor parlamenti szavai alapján a törvény tartalmilag akár még változhat is.
Megszűnt a minimumponthatár, nincs szükség emelt érettségire, sőt, van, ahol extra ösztöndíjakkal csábítják pedagógusképzésekre a felvételi előtt álló diákokat. Mindez viszont hiábavaló, ha közben bevezetik a státusztörvény a jelenlegi formájában.
Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
A tárca szerint közeledtek az álláspontok a szakszervezetekkel a szerdai egyeztetésen.
Ezzel együtt az egyik érdekvédő szerint az sem egyértelmű, hogy a pedagógusok béremelése valóban meg fog történni még idén.
Szerdán akár a státusztörvényről és a közalkalmazotti státusz megváltozásáról is szó lehet a kormány szakszervezetekkel folytatott egyeztetésén.
Már több mint négyezren jelezték a felmondásukat, amennyiben a kormány bevezeti a státusztörvényt. Közben új petíció is indult, ebben azt próbálják megakadályozni, hogy a törvény az Országgyűlés elé kerüljön.
Levelük szerint a 60-as, 70-es évekbe csúszhat vissza a magyar közoktatás a státusztörvény elfogadásával.
Az egyik szakszervezet az információáramlást erősítené, noha tapasztalataik szerint van, ahol az iskolaigazgató megpróbálja megakadályozni, hogy a pedagógusok az új státuszukról szóló értekezletet hívjanak össze.
Április negyedikén küldték meg a levelet a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárának - a kérdések főleg a Nemzeti Ifjúsági Tanács működésére irányulnak.
Már most nagy tanárhiány van, de a kormány tervezett változtatásai után még többen hagynák el a közoktatást.