Idén 10 514 jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, amit az államtitkár „csattanós válasznak” nevezett „az új életpályatörvényt és az oktatási rendszert folyamatosan ócsárló baloldalnak”.
Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.
Azoknak, akik 2017-ben kezdték el az ötéves képzést, kevesebb, mint a negyede állt most munkába a közoktatásban. A jelentkezők közt látszik némi növekedés, de ez csak a pandémiás visszaesések miatt látványos.
Megszűnt a minimumponthatár, nincs szükség emelt érettségire, sőt, van, ahol extra ösztöndíjakkal csábítják pedagógusképzésekre a felvételi előtt álló diákokat. Mindez viszont hiábavaló, ha közben bevezetik a státusztörvény a jelenlegi formájában.
Idén az óvodapedagógus és a gyógypedagógus képzések is bekerültek a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés közé, ez mégsem feltétlen jelenti azt, hogy népszerűbbek lettek a tanári képzések.
Finoman szólva sem ez volt a legnépszerűbb terület: tavaly 6453 kezdtek el valamilyen pedagógusképzést. Megnéztük, idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pedagógusképzéseken az egyetemek és főiskolák.
2023-ban átalakulnak a felvételi szabályok, több szakon nem kell majd emelt szintű érettségit tenniük a jelentkezőknek. A legtöbb pedagógusképzés is ezek közé tartozik, vagyis jövőre komoly könnyítést kapnak a tanárnak, tanítónak, óvodapedagógusnak készülők.
Bár a pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. Sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt.
A tanári szakokra lassan lasszóval kell fogni a felvételizőket – legalábbis ez derül ki a statisztikákból. Az utóbbi évek legalacsonyabb hallgatói létszámát hozta a 2022-es általános felvételi a pedagógusképzéseken.
Még véget sem ért a 2021/2022-es tanév, már több ezer iskolai és óvodai álláshirdetést lehet találni a Közigállás.gov.hu-n. A helyzeten valószínűleg az sem javít, hogy az elmúlt hetekben több mint 150 pedagógus helyezte letétbe a felmondását a szakszervezeteknél. A kérdés persze az, hogy mi lesz így a szeptemberi tanévkezdéssel.
Több egyetemen indul óvodapedagógus, gyógypedagógus vagy tanító szak. De vajon melyik felsőoktatási intézményben tanulnak a legjobb teljesítményű diákok? Kiderül a következő rangsorokból.
A Z-szak név alatt futó ötéves, természettudomány-környezettan képzés idén indul először.
2022 szeptemberében indulnak az átalakított, ötéves tanárszakok, amelyeknek az elvégzése után általános és középiskolában is lehet majd tanítani.
Hat egyetemen indul el 2022 szeptemberétől az új, ötéves természettudomány-környezettan tanárszak.
Hányan felvételiztek és kerültek be pedagógusképzésekre az elmúlt években? Napi adat.
A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Egy ideig biztosan nem kell kötelezően részt venni a magyarságtudat-képzésen. A minisztérium írásban válaszolt.
Az oktatásért felelős miniszter a jövőben rendeletben határozná meg a tanárképzések kimeneti követelményét és azt, hogyan oktassák a pedagógusokat az egyetemeken.
A pedagógusképzéseken tízből nyolc hallgató nő, de hasonló az arány a bölcsész- és a művészetközvetítési szakokon is.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év.
