Milyen következményei lehetnek annak, ha sok iskolát átvesznek az egyetemek, egyházak?
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Több rövidebb szünetre, vagy több mint két hónapon át tartó nyári szünetre felosztva ideálisabb a tanév? A július végén közzétett tanév rendjének tervezete felveti ezt a kérdést, ugyanis eszerint a téli és tavaszi szünet hosszabbodhat, míg a nyári lerövidülhet. Egy oktatáskutatóval beszélgettünk, aki kitért arra is, hogy milyen hatással lehet a tanév rendjének tervezete a diákokra és a pedagógusokra.
Ami meg lesz oldva, hogy ki megy be az órára és ő mit fog tanítani, azt nem tudni – vélekedik Lannert Judit.
Meg kell becsülni az ismereteket, de baj, ha az oktatás célja, hogy információkkal tömjük tele a diákok fejét – mondja Nahalka István oktatáskutató az Eduline-nak. Szerinte, bár ezt nehéz megbecsülni, az iskolák ötöde tudna élni az autonómiával, viszont az a pedagógus, aki belekóstolhat a nagyobb szabadságba és kap is hozzá elég segítséget, könnyen tud fejlődni. Státusztörvényről, alapműveltségről, készségfejlesztésről és illegális mozgástérről is beszélgettünk a szakemberrel, aki korábban tanterveket és tankönyveket is írt. Interjú.
Az oktatáskutató szerint akkora a pedagógushiány, hogy bármilyen szakos tanárt keresnek bármilyen óra megtartására.
Az elmúlt időszakban nálunk is nagyon sok cikk született a távoktatásról, rengeteg kérdést tettek fel a diákok, tanárok és szülők is. De vajon van-e jó válasz erre a helyzetre? Pécsi Rita oktatáskutató szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult távoktatásban el kell felejteni a régi, bevett módszereket.
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
„ Az oktatási rendszer minősége és hatékonysága folyamatosan romlik, az intézményei lepusztulnak, egyre kevésbé képes arra, hogy életesélyeket nyújtson gyerekek nagy tömegei számára" - véli Radó Péter oktatáskutató.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.