Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Míg az Európai Unióban inkább a diákokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon még mindig a tanárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont - derül ki az Eurobarometer jelentéséből.
Ti is mindig az utolsó pillanatig halogatjátok a tanulást és a beadandóírást, aminek az a vége, hogy a vizsga vagy a határidő előtti két napban stresszeltek és egy órát sem alszotok? Nem vagytok egyedül: íme, tizenöt tipp a halogatás elkerüléséhez.
Az idén először összeállították a közép-kelet-európai régió innovátorainak százas listáját, ahová nyolc magyar került fel. Az innovátorok átlagéletkora 34 év, a legfiatalabbjuk viszont csak 17 éves és középiskolába jár.
A 2014-es rendes felvételi eljárásban összesen 106 175-en jelentkeztek valamilyen egyetemi vagy főiskolai képzésre, és 73 973-an kerültek be. A tavalyi évhez képest az idén majdnem 11 ezerrel többen felvételiztek, de csak 1300-al többen kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben. Infografika az elmúlt 14 évről.
2003-ban még 50 878-an tanultak költségtérítésesként egyetemen vagy főiskolán, 2014-ben már csak 17 060-an fizetnek a felsőfokú tanulmányaikért. A felvettek száma az elmúlt 12 évben az idén a legalacsonyabb - igaz, a pótfelvételivel még több ezer diák kerülhet be.
2008 óta jelentősen csökkent a tankönyvcsomagok ára az általános és középiskolákban. A 2014/2015-ös tanévben átlagosan 11 ezer forintot kell fizetniük a szülőknek, azoknak viszont, akik az új, állami fejlesztésű tankönyvekből tanulnak majd, olcsóbb lesz az iskolakezdés.
Az előző tanévben több mint négyezer magyar hallgató utazott külföldi egyetemre vagy gyakorlatra Erasmusszal, és majdnem ugyanennyi külföldi diák érkezett Magyarországra. A beutazók főleg Törökországból és Németországból érkeztek, a magyarok pedig leggyakrabban Németországot, Spanyolországot és Franciaországot választják.
Látványos infografika a PISA-tesztek eredményeiről és a diákok boldogságáról. Hol élnek a legboldogabb és legokosabb diákok? És milyen eredményt ért el Magyarország?
Az Alice Csodaországban, valamint a Büszkeség és balítélet című művet adták ki a legtöbbször, a legtöbb nyelvre - 250-re - pedig az Odüsszeiát és A kis herceget fordították le. Melyik könyvből adták el a legtöbb példányt? A nap infografikájából kiderül.
Olajos hal, brokkoli, tök, paradicsom, teljes kiőrlésű gabonából készült termékek - ilyen élelmiszereket érdemes fogyasztani zh-k, dolgozatok, érettségi vizsgák előtt. Vannak "tiltott" ételek, italok is: a dailyinfographic.com ábráján megnézhetitek, mely élelmiszerek növelik, illetve csökkentik az agy teljesítőképességét.
Érdekes infografikát találtunk: megnézhetitek, milyen a tanár-diák arány az Egyesült Államokban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában vagy éppen Dél-Koreában, évente hány óra jut a matekra, a természettudományokra és a többi tantárgyra, sőt az is kiderül, hogy a középiskolások hány százaléka jut el az érettségiig.
945 dollár, átszámítva 218 ezer forint - átlagosan ennyit költöttek az amerikai tanárok iskolai eszközökre, a diákoknak szánt élelemre, illetve osztályprogramokra az előző tanévben. Egy ELTE-s tanár online felmérést indított, hogy megtudja, mi a helyzet itthon. Ez a nap infografikája.