A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
Bekerülni azokra a szakokra, ahol legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal...
Hulladékgazdálkodási technológus, vizuális nevelőtanár, faipari termékszervező, moderátor – néhány kiragadott példa abból a rengeteg szakirányból, amelyre az idei évben túl kevesen jelentkeztek, így nem indulnak el a képzések. Valószínűleg nem csak mi találtuk bizarrnak és értelmezhetetlennek ezeket az elnevezéseket. Cikkünkben összegyűjtöttük az idei évre meghirdetett legfurcsább felsőoktatási szakokat.
Figyelünk a tandíjra, tudomásunk van az albérletek áráról, minden más költségtényezőt pedig figyelmen kívül hagyunk pályaválasztáskor. A diákok hosszú távon gondolkodnak, és az egyetemi költségek lefaragása érdekében nem szeretnék a karrierjüket kockáztatni. De mennyibe kerül valóban egy diploma? Van-e különbség a vidéki és a fővárosi diákélet költségei között?
A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) diákok körében végzett országos középiskolai kutatásából.
Lehet az őserdőben kerékpározni, de gyalog gyorsabb. A sokat kritizált e-felvételi rendszer alapvetően tökéletes, csupán a túlnyomó többség számára jelent értelmetlen vesződséget. Cikkünkben megvizsgáltuk, kik és milyen motiváció által vezérelve választották az elektronikus ügyintézést, illetve, hogy mennyiben könnyítette meg mindez az ő életüket.
