Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
Elutasították a kormány ajánlatát a brit egyetemek, nem írják be a hallgatók jegyeit, hogy így bojkottálják a felsőoktatást.
Rétvári Bence szerint az már a megbecsülés része, hogy a pedagógusok státuszáról önálló törvény születik és úgy véli, az új jogállás nem áll a kifizetések útjában. Ugyanakkor parlamenti szavai alapján a törvény tartalmilag akár még változhat is.
Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár szerint azonban „roppant kétszínű a baloldal” a pedagógusok béremelésének ügyében.
Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Az egyetem vezetősége nem zárkózik el a tárgyalásoktól.
Személyesen és online is bejelenthető a gyermekek jogainak sérelme, a Belügyminisztérium pedig számos változtatás tervezetének bevezetése mellett egyeztetést indít a pedagógus-szakszervezetekkel. Mutatjuk a hét legfontosabb híreit egy helyen.
Portugáliában és az Egyesült Királyságban sem hoztak eredményeket a pedagógusok eddigi sztrájktárgyalásai. Már a lettországi pedagógusok is sztrájkkal fenyegetnek.
Walesben február 14-én, Angliában pedig február 28-án és március első két napján is sztrájkolni fognak a pedagógusok.
Van, aki Dániába költözött, mások a korábbi fizetésük többszörösét keresik meg az új munkahelyükön.
Bár korábban a skót kormány elzárkózott a további béremelési ajánlattól, a pedagógusok sztrájkba kezdtek. Az oktatási miniszter most már minél hamarabb szeretné megoldani a problémát.
A kormány korábban 6,86 százalékos béremelést ajánlott a pedagógusoknak, a tanári szakszervezetek viszont 10 százalékos emelést követelnek. Januárban folytatódik a sztrájk az általános és középiskolákban.
Tovább nőtt a pedagógusok támogatottsága, a lakosság többsége nem ért egyet a tanárok kirúgásával.
Újabb európai országban - Portugáliában - kezdtek sztrájkba a pedagógusok. A cél itt is a munkakörülmények javítása és a béremelés.
Tanárok, szülők és diákok kilométeres sorfalakat állnak az utcákon: magasabb béreket és az oktatási rendszer megreformálását követelik. Mit mond az oktatástudomány a konfliktus mélyebb okairól?
