Busójárás helyett tikverőzés: egy különleges farsangi szokás Mohán
Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai tikverőzés sok szempontból különleges.
Rodler Lili
Amikor a farsangi népszokásokról beszélünk, akkor valószínűleg több embernek a mohácsi busójárás jut először az eszébe, az ikonikus maszkokkal és a télűző felvonulással. Viszont akik nem akarnak Mohácsig utazni, azoknak mindenképp érdemes listára vennie a mohai tikverőzést.
De mi az a tikverőzés?
Már a szó boncolgatásával is nagyjából rá lehet jönni a lényegre, ugyanis a tik az a tyúk egyik tájszólásban használt megfelelője. A verőzés pedig egyészerűen az elnáspángolást, elfenekelést, ütögetést jelenti. De miért is fontos ez a népszokás, és milyen hagyománya van ennek Mohán pontosan?
A mohai tikverőzés a település életének egyik legjelentősebb eseménye, amit mindig húshagyó kedden tartanak. Ilyenkor a rongyosbohócok – azaz azok a férfiak, akik kalapfilcből készült, jellegzetes módon festett és szalmával dekorált, fekete maszkot viselnek – jelképesen megcsapkodják a furkósbotjukkal a tyúkok fenekét, hogy a jószágok termékenyek legyenek a következő időszakban.
A jelmez további részét képezik a színes rongyszalagok, de vannak, akik fehérruhás szalmatöröknek öltöznek, illetve szerencsehozó kéményseprőnek, írják Moha település oldalán.
A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat, és gyakorlatilag minden látogatót.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.
A szokás maga több mint 100 éves lehet
Bár nem sokat tudni a pontos kialakulásának körülményeiről, a néprajzkutatók azt saccolják, hogy több mint 100 éve jelen lehet a Fejér megyeik számára ez a népszokás. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajz-, néptánc- és népzenekutató, fedezte fel a mohai hagyományt. Az első írásbeli említés is az ő, és Bartha Tibor újságcikkéhez köthető, ami 1961-ben jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban.
A szokás fennmaradásához az is nagyban hozzásegített, hogy a fiatalabb generációk is lelkesen őrizik a néphagyományt. Mind a mai napig kulcsfontosságú a mohai fiúk dicséretreméltó vállalkozó kedve, a falu közössége pedig minden évben tudatosan készül a jeles napra.
A hagyományok, egészen konkrétan a tikverőzés menetének újratanulására soha nem volt szükség. Az egymást követő generációk tagjai fokozatosan adták és adják tovább egymásnak a szokás menetrendjét, az öltözetek készítésének praktikáit, és azon tudást, fortélyokat és taktikákat, amelyek a külső szemlélők számára láthatatlanok maradnak.
Az idei mohai Tikverőzést március 4-én tartják majd, így érdemes lehet kilátogatni a településre, ha valaki egy igazi magyar farsangi néphagyományban szeretne részt venni.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
