Eduline: Milyen szempontok alapján válogatnak a munkalehetőségek közül a Z generációs pályakezdők? Mik az elvárásaik?

B.Z: A MOL 2023 őszén készített egy átfogó kutatást, amiben épp arra kereste a választ, hogy mi fontos a most középiskolás és egyetemista korú fiataloknak.

Az eredmények szerint ilyen az értékteremtés; hogy értelmes és értékes munkát végezzenek, valamint a tapasztalatszerzés és szakmai fejlődés. De mivel ez a generáció a Covid miatt évekig tanult egyfajta virtuális valóságban, megnőtt számukra az értéke az élő fórumoknak, beszélgetéseknek, találkozásoknak is. Emellett pedig jobban odafigyelnek a mentális egészségükre és annak megőrzésében is tudatosabbak. A munka és a magánélet egyensúlya például szintén kiemelten fontos számukra a kutatás szerint.

Eduline: Mennyire fontosak számukra az anyagiak?

Amellett, hogy a pályakezdők tapasztalatot és karriert szeretnének építeni, az életüket, egzisztenciájukat és családjukat is sokkal tudatosabban tervezik, mint a 10-20 évvel idősebbek. Emiatt a bérigényeik néha irreálisan magasnak tűnhetnek, de ha kontextusba helyezzük, hogy mi mindent szeretnének – saját lakást, egzisztenciát - rögtön érthetőbbé válik, hogy miért.

Sokszor elhangzik, hogy a fiatalabb generációk türelmetlenebbek, mint a korábbiak, ez azonban nem teljesen igaz. Az egyre gyorsuló világ miatt mindannyian türelmetlenebbek lettünk. Az őszinte, nyílt, elfogadó és tiszteleten alapuló kommunikációval azonban szerintem probléma nélkül tudunk kommunikálni egymással akár az anyagiakról, akár bármi másról.

Eduline: Amikor a türelmetlenségről beszélsz arra gondolsz, hogy azonnal szeretnének magas fizetéseket ahelyett, hogy évek alatt érik el a kitűzött összeget?

B.Z: Én inkább azt mondanám, hogy a folyamatos fejlődési és tanulási lehetőségek felértékelődtek számukra. Igénylik a visszajelzéseket a minél gyorsabb fejlődéshez. Nem feltétlenül a vertikális hierarchiában való előrelépés a fontos számukra, hanem az, hogy mindig tanuljanak valamit és értelmes munkájukban tudják jól használni azt, amit már elsajátítottak.

Eduline: Hogyan igyekeznek felhívni magukra a pályakezdők figyelmét a cégek, vállalatok?

B.Z: Rengeteg az álláshirdetés, mindenki reklámoz, videókat posztol, amiben elmondják az általános dolgokat a vállalatról. Mi úgy gondoljuk, hogy a transzparens, őszinte, önazonos kommunikációval tudunk munkáltatói márkát építeni, amihez sokkal tudatosabbnak és strukturáltabbnak kell lenni. Nem csak jó dolgokat kell csinálni, hanem azt jól is kell megmutatni kifelé. Igyekszünk például bemutatni azt, hogy a munka mivel jár, milyen közösséget építünk és mik a fejlődési lehetőségek. Ez legalább annyira fontos, mint az, hogy röviden és tömören tudjuk kommunikálni azt, hogy mi az értékajánlatunk és mi nem.

 

Eduline: Inkább a nemzetközi vagy a hazai cégeket részesítik előnyben a pályakezdők? Mitől függhet, hogy melyiket?

B.Z: Ha valaki nemzetközi tapasztalatot szeretne gyűjteni, akkor logikusan a nagyobb nemzetközi, komplexebb vállalatokat célozza meg. Ha viszont valaki kifejezetten egy területen szeretne elmélyülni, akkor egy kis- vagy középvállalkozásnál több dologra lát rá egy pozícióból. Mindenesetre fontos a tudatosság a pályaválasztásnál, de azt látjuk, hogy sokan úgy vágnak bele a pályájukba, hogy „szerencsét próbálnak” több területen. Ha pedig valami nem válik be, nyugodtan ki tudják mondani egy-két év után, hogy ez nem biztos, hogy az az irány, amerre menni akarok. Számunkra nagyon fontos, hogy ki-ki megtalálja a számára vonzó és inspiráló munkalehetőséget.

Eduline: Beszélgettünk arról, hogy mi alapján válogatnak a munkalehetőségek közül a fiatalok. De mi alapján válogatnak a munkáltatók? Főleg, ha arról van szó, hogy valakinek még egyáltalán semmi tapasztalata nincsen. Hogyan tudja magát egy pályakezdő vonzóvá tenni a cégek, vállalatok számára?

B.Z: Sokan mondják, hogy nem az önéletrajz alapján toboroznak, hanem az attitűd, értékrend és hozzáállás alapján. Szerintem a pályakezdőknél ez hatványozottan igaz. Ők a tettvággyal, érdeklődéssel, tanulni vágyással és tanulni akarással tudják meggyőzni a munkáltatókat, lévén, hogy nincs még valódi munkatapasztalatuk. Ha viszont tudnak, akarnak és mernek gondolkodni, van egy szemléletük és képesek a kritikus gondolkodásra, az az egyik legfontosabb úgynevezett „soft skill”, amivel vonzóvá tudják tenni magukat.

Gyakran esnek abba a hibába a vezetők, hogy egy álláshirdetésbe alapból beleírják, hogy 5+ év tapasztalat szükséges a pozíció betöltéséhez. Szerintem ennél jóval fontosabb az, hogy pályakezdőként mi az, ami inspirálja, mozgatja és motiválja a jelölteket.

Eduline: Gondolom, ezek a skillek, amiket említettél, inkább a szóbeli állásinterjú során mutatkoznak meg. Az önéletrajzába bárki beleírhat bármit, amiről tudja, hogy hallani akarja egy vállalat.

B.Z: Szoktam is mondani, hogy a papír sok mindent elbír. Szerintem az önéletrajz csak egy belépő névjegykártya. Az nem ad el önmagában semmit, de lehet egy ajtónyitó, egyfajta bekerülési alap. A fontos készségek, gondolkodásmód valóban egy élő beszélgetés során mutatkoznak meg. Itt lehet igazán leszűrni, hogy a jelentkező mennyire felkészült, mennyire akarja, mennyire érti és szeretné az adott munkakört. A vezetők is ez alapján döntenek.

Eduline: Hogyan tud erre valaki felkészülni?

B.Z: Én azt szoktam mondani, hogy ha valaki pályakezdőként nagyon vágyik valamire, akkor ne arra az állásinterjúra menjen el először kipróbálni magát, amit a legjobban szeretne, mert az vagy jól sikerül vagy nem. Nézzen körül és jelentkezzen olyan pozíciókra, amik érdeklik és készüljön fel abból az adott vállalatból, iparágból, ahová megy. Olvasgasson weboldalakat, cikkeket, és ha nem otthonos az iparágban, akkor próbálja megérteni, hogy mi mozgatja azt, mik most az aktuális trendek. De érdemes szétnézni a közösségi oldalakon is, például a Facebookon, LinkedIn-en, és ezeken a nem hivatalos csatornákon érdeklődni arról, hogy hogyan működik az adott vállalat, mik az értékei. Ha vannak esetleg ismerősei a vállalatnál, ők is nagyon autentikus információkkal tudják felvértezni.

Eduline: Akik a MOL-nál szeretnének elhelyezkedni, jelentkezhetnek a frissdiplomás programba, a GROWWW-ba. Mikor és mi hívta ezt életre?

B.Z:  A GROWWW elmúlt 17 évben közel 2700 jelentkezőt vonzott be Közép-Kelet Európa minden tájáról, többek között mérnököket, vegyészeket, közgazdászokat, jogászokat, geofizikusokat, informatikusokat.

A fő célja az, hogy a friss diplomások és tehetséges fiatalok számára meggyorsítsa a vállalati világba bekerülést, de van egyfajta közösségépítő jellege is. Maga a program számos fejlődési lehetőséget kínál, valamint üzem- és telephely látogatásokat, mentorálást, illetve a lehetőséget arra, hogy olyan projekteken dolgozzanak, amihez a friss szemlélet, gondolatok, piaci ismeretek nagyon hasznosak.

Eduline: Hányan vannak a programban jelenleg?

B.Z: 2024 szeptemberében a MOL-csoport 8 országból több mint 90 pályakezdőt vett fel. A program egy éven keresztül, tehát jövő szeptemberig tart.

Eduline: Hogy telik ez az egy év?

B.Z: Ez részben attól függ, hogy ki melyik területre jelentkezik és kerül be. Ahogy már említettem, a csoportlétszám általában 90 fő körül mozog, akiknek kicsivel több mint a fele magyarországi Growwwer.

Minden évadnak van egy dedikált koordinátora, aki az év alatt segíti a Growwwer-eket, együtt dolgozik velük, rendszeresen becsekkol és ellenőrzi, hogy hogy haladnak a dolgok, úgy alakul-e minden, ahogyan azt korábban eltervezték.

Az év folyamán számos rendezvény van, amikor személyesen vagy virtuálisan találkozik a csapat. Például képzések, önismereti foglalkozások, üzemlátogatások. Az utóbbiak jó alkalmak arra, hogy ne csak halljanak az üzletről, hanem lássák is. Mindemellett pedig van egy Team Task Competition nevű megmérettetésünk is, amin a Growwwerek 4-6 fős csapatokban dolgoznak előre meghirdetett üzleti feladatokon. Kidolgoznak javaslatokat, megoldásokat, később pedig ezt két körben prezentálják. A döntősök, akik továbbjutnak az ötletükkel felsővezetői fórumon mutathatják be az eredményeiket. Ezek a programelemek éppen a korábban említett soft skilleket hivatottak fejleszteni direkten a képzéseken és indirekten a projektfeladaton keresztül.

Eduline: Mi történik a program után? A végzősök állásajánlatot kapnak?

B.Z: Nagyon büszkék vagyunk a 80 százalékos megtartási rátánkra. Öt Growwwerből átlagosan négy jelenleg is dolgozik nálunk. Vannak, akik közép- és felsővezetőkké léptek elő az évek alatt. Ez ráadásul egy külön közösség is a MOL-on belül. Azok, akik együtt léptek be Growwwerként, a program után is tartják a kapcsolatot, sodorja őket bárhová a karrierjük a szervezeten belül.

Eduline: Nem csak friss diplomás programja van a MOL-nak, de egyetemekkel is együttműködik. Hogy néz ki egy „MOL-tanszék”?

B.Z: 2024-ben több mint 300 millió forintot fordítottunk egyetemi és középiskolai együttműködésekre és 120 olyan dolgozónk van, aki a vállalatnál végzett munkája mellett óraadó ezekben az intézményekben. A „MOL-tanszék” jelenleg a veszprémi Pannon Egyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Debreceni Egyetemen elérhető, ahol a MOL együttműködésével, elsődlegesen a MOL számára képeznek fiatalokat; például vegyészmérnököket, olajmérnököket és gépészmérnököket. Ebben mi nagyon sok energiát fektettünk, lévén, hogy nagyon specifikus tudást kell elsajátítani. A MOL-tanszékek ezt a tudást hozzák be: valódi vállalati gyakorlatot lehet elsajátítani a specializáció választásával.

Eduline: Az egyetemek mellett középiskolákkal is van együttműködése a vállalatnak. Mi alapján választják ki az intézményeket?

B.Z: A középiskolai és egyetemi programjaink hosszútávú befektetések, hiszen a leggyorsabb oktatási program is minimum 3-5 év alatt hozza meg az első eredményt, és folyamatosan fenn kell tartani a lendületet. Ezért elsősorban olyan szakmákat támogatunk, amelyek kritikusak az utánpótlásunk szempontjából és amiket, ha nem támogatnánk proaktívan, akár hiányszakmákká is válhatnak. De fontos szempont a földrajzi közelség is. Nem véletlenül van együttműködésünk az ország több pontján, nevezetesen: Százhalombattán, Érden, Dunaújvárosban, Almásfüzitőn, illetve Tiszaújvárosban, Debrecenben, Békéscsabán vagy Miskolcon, ahol technikusok és a középiskolai utánpótlás biztosítása kritikus.

Eduline: Előnyt jelent a duális képzés elvégzése a munkaerőpiacon?

B.Z: Mindenképp. Azok a fiatalok, akik valamelyest már érintkeztek a tanulmányaik során a vállalati világgal, sokkal gyorsabban és hatékonyabban be tudnak lépni a munka világába, hiszen van már valamilyen tapasztalatuk. Ezzel sokkal piacképesebb és magabiztosabb a tudásuk. Ha megkérdezzük a duális egyetemi vagy középiskolai hallgatókat, akkor biztos vagyok benne, hogy a döntő többségük a helyismeretet és a kapcsolati hálót említi meg a duális képzés előnyeként. Ezt még a képzés ideje alatt lehet megszerezni, ezzel is megkönnyítve az átállást a tanulás után a munka világába.