A 13-25 év közöttiek 90 százaléka szorong a klímaváltozás miatt egy kutatás szerint

Az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában a magyar 13-25 éveseket kérdeztek többek között a klímaváltozásról. Az eredmények nem túl biztatók.

  • Eduline

Több mint kétezer, 13 és 25 év közötti magyar vett részt az UNICEF Magyarország reprezentatív kutatásában - írta meg a Telex. A felmérésből  az derült ki, hogy:

  • a válaszadók 90 százaléka szorong valamilyen szinten, 33 százaléka pedig kimondottan erőteljesen szorong a klímaváltozás miatt
  • 60 százaléka rendszeresen, 15 százaléka pedig napi szinten foglalkozik a klímaváltozással
  • a megkérdezettek 35 százaléka szerint a klímaváltozás ma a legfontosabb, 21 százaléka szerint pedig a második legfontosabb probléma

A kutatásból az is kiderül, a szorongás, félelem mellett a válaszadók harmada dühös, míg 15 százaléka tehetetlenek érzi magát, ha a klímaváltozásra gondol. Sőt 90 százalékuk érzi azt, hogy már a saját életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival, 18 százaléka pedig folyamatosan a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit. A válaszadók mindössze 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem gondolja azt, hogy az ő felelőssége lenne a klímaváltozással járó problémák megoldása.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu