A tanárok titkos élete: nyolc élethelyzet, amivel minden pedagógus találkozott már

Rengeteg vicces fotó és mém kering a neten arról, milyen diáknak, egyetemistának vagy kollégistának lenni. Azonban arról nem mindig esik szó, milyen a másik oldalon állni. Itt egy remek válogatás arról, milyen tanítani és tanárnak lenni.

  • Eduline

Valószínűleg ez a kérdés ihlette a Tanár úr mémem nevű Facebook-oldalt is, ahol rendre jelennek meg a tanárok mindennapjait érintő és sokesetben teljesen meghatározó témájú - igazi sírva vigadós - képek. Most pár mémet válogattunk ki a közelmúltban megjelentek közül.

A képek többek között érintik a fizetés, helyettesítés, túlóra témáját, de előkerülnek egyéb mindennapi dolgok is, amikkel a tanárok többsége szembesült már.

Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/ Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Facebook/Tanár úr mémem
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.