Szeptemberben kezditek az egyetemet vagy a főiskolát? Tudunk pár dolgot, amit biztosan szeretni fogtok.
Az első előadások és szemináriumok – ahol végre (nagyjából) azt tanulhatjátok, amit tényleg szerettek.
Szabad kezet kaptok – ti állíthatjátok össze az órarendeteket, ti döntitek el, hogy mit csináltok két előadás vagy szeminárium között, és persze az egyetemi bulik közül is ti válogattok. Azért csak okosan.
Felfedezhettek egy új helyet (és életformát) – mert egyetemistának, főiskolásnak lenni egészen más, mint középiskolásnak.
Rengeteg új embert ismerhettek meg – legyetek nyitottak.
Nem kell korán kelni – hacsak nem vettetek fel órát reggel 8-ra, vagy nem vállaltok valamilyen hajnali-reggeli diákmunkát az egyetem mellett.
A kollégium – ha sikerül kifogni egy-két normális szobatársat, a kolit is élvezni fogjátok. Egészen más, mint otthon élni, majd meglátjátok.
Tíz dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták
Mert a kolisnak lenni életforma. A kolis lélekben örökre kolis marad. Mert csak a kolisok értik...
Rengeteg lehetőség – érdemes szétnézni az egyetemen, mert rengeteg sportolási lehetőség, szakkollégium, kulturális csoport és diákszervezet közül választhattok. De akár úgy is dönthettek, hogy már elsőévesen önkéntes vagy gyakornoki munkát vállaltok valahol.
Diákkedvezmények – járjatok nyitott szemmel az egyetem környékén, mert rengeteg helyen adnak kedvezményt a diákigazolványotokra. Később ez garantáltan hiányozni fog.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
