Belevágtak: Startupok az egyetemen (túl)

InSimu: segítség orvostanhallgatóknak

Herdon Andrea valószínűleg maga sem gondolta volna, hogy − miután elvetette orvosi ambícióit − egyszer marketingesként mesél majd egy orvosi alkalmazást fejlesztő startupról, amelynek ő is alapító tagja. Az InSimu betegszimulációs app nevét sokan megismerték 2016-ban, amikor az InSimu csapata harmadik helyezést ért el a Microsoft Imagine Cup fejlesztői világversenyének egyik kategóriájában. „Egyik alapító tagunk, Katona Tamás programtervező informatikus részt vett a versenyről szóló előadáson, és elhatározta, hogy szeretne benevezni. Tóth Gábor orvossal együtt kezdtek el azon gondolkozni, hogy mit lehetne orvosi területen fejleszteni az informatika segítségével, és már akkor körvonalazódni látszott a koncepció. Ezután csatlakozott a csapathoz Vincze János, aki orvos és programtervező informatikus is, aztán negyedikként jöttem én mint marketinges, és így neveztünk be a versenyre” – emlékszik vissza a kezdetekre Herdon Andrea, aki 2016-ban szerezte meg mesterdiplomáját marketingből a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Az ötlet túlnőtt a verseny keretein: a pozitív visszajelzések hatására úgy döntöttek, vállalkozásba kezdenek. Az alapítók személyes tapasztalataikból építkeztek, ketten közülük ugyanis orvostanhallgatóként szembesültek az elmélet és gyakorlat közötti szakadékkal, a gyakorlati oktatás hiányosságaival. „A betegek általában nem úgy néznek ki, mint a tankönyvi leírásokban, és bár az elméleti képzés nagyon jó, az orvosi beavatkozásokra, eljárásokra vonatkozó szimulációs megoldások mellett eddig nem álltak rendelkezésre a diagnosztikus gondolkozást leképező és annak fejlesztését segítő eszközök” – magyarázza, hozzátéve, hogy az InSimu felhasználói „olyan virtuális betegekkel találkozhatnak, akik akár a rendelőbe is besétálhatnak hozzájuk”. Az alkalmazás fejlesztői arra is figyeltek, hogy az minél jobban emlékeztessen a valóságra − a leendő orvosok például szabadon dönthetnek arról, hogy milyen vizsgálatokat „végeznek”, de az arra fordított időt és a költségeket is figyelembe kell venniük.

Az InSimu alapítói tavaly nyár − és az anyagi háttér megteremtése − óta már teljes munkaidős állásként tekintenek teendőikre, és a csapat is bővült, ma már nyolcan teljes munkaidőben dolgoznak, de sokan külsősként vállalnak szerepet a cég életében, többek között orvostanhallgató gyakornokok is segítenek, „nagyon jó, hogy olyanok is vannak a csapatban, akiknek a termék szól, sokat tudnak segíteni abban, hogy még jobban a hallgatók igényeire tudjuk szabni a szolgáltatásunkat”. Idén januárban az InSimu a nemzetközi piacra is betört: az applikációt elérhetővé tették az App Store-ban és a Google Playen, és hosszas tervezés és szervezés után az orvostanhallgatók világszövetségével megrendezték az első nemzetközi diagnosztikus bajnokságot is.

„Szerencsés együttállás” − mondta Herdon Andrea a sikerükről, aki szerint az egyik legfontosabb tényező a csapat sokszínűsége. „Fontos, hogy különbözőek legyenek a csapattagok, hogy más-más nézőpontokat hozzanak be a közös döntésekbe, ugyanakkor legyen meg az összhang és az a közös cél, ami összefogja a szempontokat” – magyarázza, hozzátéve: „megtanultunk együtt élni azzal, hogy néha kicsit elakadunk vagy elveszítjük az irányt. Ami ilyenkor szokott segíteni, az a nézőpontváltás: ha beszélgetünk mentorokkal, külső szakértőkkel, akik segítenek távolról nézni, más szemszögből megvilágítani a helyzetet”. Az InSimut eddig huszonegyezren töltötték le, havonta ötezren használják aktívan a világ minden pontjáról. Herdon Andrea azt mondja, szeretnék, ha az alkalmazás beépülne az orvosképzésbe, mert jól ki tudná egészíteni az elméleti oktatást. Lehet, hogy ez már csak idő kérdése: sokan keresik meg őket, de kísérleti jelleggel már a Debreceni Egyetem egyik diagnosztikai kurzusán is megjelentek InSimu-esetek.

Az easyMaths-sztori

Az easyMaths online oktatási platform története is kalandosan indult. Somogyi Tibor a Budapesti Corvinus Egyetemen hallgatójaként − sok-sok csoporttársához hasonlóan − nehezen birkózott meg a matematikakurzusok követelményeivel, ezért kénytelen volt magánórákra járni. A magántanára Mosóczi András volt, aki akkoriban kezdte üzemeltetni a slide-okból álló oktatóanyagokat kínáló oldalát, amelyről kikérte tanítványa véleményét is. Somogyi Tibornak azonnal megragadta a figyelmét az ötlet, sőt tovább is gondolta azt. „Tetszett, hogy van egy alternatív mód arra, hogy az egyetemen kívül, valamilyen modernebb megoldással tananyagot tudjak magamhoz venni. Nem hagyott viszont nyugodni a gondolat, hogy mi lenne, ha ezt videó formájában oldanánk meg” – meséli, hozzátéve: nemzetközi referenciákat keresett és talált, majd egy este alatt kidolgozta az üzleti tervet. Utána nem volt más dolga, mint rábeszélni a matematikust, hogy építsenek erre egy közös vállalkozást. „András az elején szkeptikus volt, hiszen ő létrehozta a saját módszerét, és ki akart tartani mellette, de végül meg tudtam győzni” – magyarázza Somogyi Tibor, hozzátéve: „az anyagi részén túl azzal sikerült meggyőzni, hogy tanárként fontos küldetés, hogy a hagyományos oktatás módszerein kívül valami olyat tegyen a szakmáért, ami megmarad, mint egy digitális lábnyom, fejlesztheti a szakmát, új megközelítésmódot vezethet be”.

Ezután felgyorsultak az események. 2011-ben önerőből, mindössze 500 ezer forintból alapították a vállalkozást, amely már fél év alatt profitot termelt. Az első, ingyenesen elérhető videó közzététele után hatszázan regisztráltak az oldalra, ami egyértelmű jele volt annak, hogy van igény a szolgáltatásra. Ezután bevezették a fizetős tartalmakat is, „kérdés volt, hogy hajlandóak-e fizetni is a szolgáltatásért”. A tananyag mennyisége közben növekedett: miután a matekos tárgyak elfogytak, külsős tanárok segítségét kérték. Jelenleg tizenhat egyetem majdnem százhetven tantárgya szerepel az oldalon, amelynek negyvenezer regisztrált felhasználója van, évente hetven-nyolcvanezer hallgató látogatja az oldalt. 

Nem véletlenül: az ötletgazda szerint a videós formátum miatt idő- és energiahatékonyan lehet tanulni az easyMaths anyagaival, ez pedig központi fontosságú, a hallgatók az egyetemi tanév beosztása vagy a rossz időmenedzsment miatt ugyanis arra kényszerülnek, hogy nagy mennyiségű tananyagot memorizáljanak viszonylag rövid idő alatt. „Nem azért hoztuk létre a kurzusokat, hogy csak a kettes legyen meg, hanem azért, hogy valóban megértessük a diákokkal a tananyagot” − hangsúlyozza, hozzátéve: ha valaki többször megnéz egy-egy videót és az ajánlott gyakorlófeladatokat is megoldja, akár a négyes-ötös is meglehet a vizsgákon. Somogyi Tibor azt mondja, a leggyakoribb pozitív reakció a meglepődés, hogy ezzel a tanulási módszerrel tényleg jól teljesíteni a vizsgán, „jó lenne, ha az egyetemek ráébrednének arra, hogy az nem elég, ha a hallgatók otthon pdf-eket és diákat nézegetnek, az lenne az egésznek a csúcsa, ha minden tananyagnak lenne videós kivonata. Azon dolgozunk, hogy ez megvalósuljon, de ehhez kell a másik fél is”.

A cikk a HVG Campus Plusz 2019 kiadványában jelent meg.