A középiskolai tanulmányok végén sokan nincsenek tisztában a saját képességeikkel, milyen pályán képzelik el maguknak a jövőben, azonban a felvételi jelentkezés már ezt a döntést sürgeti. A megfelelő szakma kiválasztásának kulcsa az önismeret, amit sokszor egyedül nehéz felmérni. Ilyen helyzetekben érdemes pályaválasztási tanácsadó segítségét kérni, hogy jól célzott kérdésekkel segítsen kideríteni, melyik terület való a számunkra, illetve az egyes szakterületek milyen képességeket igényelnek.

Beszélgetésünk során Gebauer Ferencet, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményének tanácsadó szakpszichológusát, az intézmény igazgatóját kérdeztük a felvételi jelentkezés előtt álló fiatalokat leginkább érintő tudnivalókról.

Hogyan látják, ma mennyire választanak tudatosan pályát maguknak a fiatalok?

A diákok már jóval érettségi előtt találkoznak a “mi legyek”-kérdéssel, és legtöbben átérzik a továbbtanulás-pályaválasztás feladatainak súlyát. Egyesek magabiztosan, konkrét célokkal néznek a jövőbe, mások a környezet - család, ismerősök - hatására alakítanak ki valamilyen elképzelést; és sokan a középiskola végén is tanácstalanul, támogatást igényelve állnak a kérdés előtt.

Miben tudnak nekik segíteni, ha a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulnak?

Munkatársaink - tanácsadó pedagógusok, pszichológusok - a továbbtanulási lehetőségekre (iskolákra, pályákra) vonatkozó információval, illetve az önismeretet, a tervezési-döntési készségeket támogató konzultációval segítik a hozzájuk fordulókat. A beszélgetések a felmerülő kérdések tisztázását, feladatok, döntések megsegítését célozzák. A tanácsadás a tanácskérő helyzetétől függően, akár több alkalomból is állhat, szükség esetén érdeklődés- vagy képességfelmérésre is sor kerülhet. Lényeges ugyanis, hogy a fiatalok felkészülten: reális önképpel és céltudatosan, egyéni boldogulásuk szempontjából ígéretes továbbtanulási irányt válasszanak.

Egy-egy beszélgetés alkalmával, hogyan mérik fel az egyéni kompetenciákat?

A tanácsadó szakember - a tanácskérő igényeihez igazodva - a jövőkép fontos elemeit veszi sorra - vannak-e konkrét céljai, milyen értékek motiválják, mit szeretne elérni. Ide tartozik annak feltérképezése is, hogy az illető milyen külső és belső erőforrásokkal rendelkezik. Külső erőforrás lehet akár egy ismerős vagy családtag, aki a diák számára vonzó foglalkozásképet (mintát) jelenít meg. A belső erőforrásokhoz soroljuk a motivációt, érdeklődést, illetve az adottságokat és elsajátított képességeket, amelyek a továbbtanulási célok fontos alapjait képezhetik. Arra, hogy ki miben ügyes, mire motivált, miben próbálta ki magát, könnyen fény derül - hiszen a használható készségeinket általában mi magunk is ismerjük -, előfordul azonban, hogy bizonyos kérdésekre tesztek, kérdőívek segítenek választ keresni.

Hogyan segítenek eldönteni, hogy milyen képzés és szak lehet a megfelelő?

Amellett, hogy tisztázódjon, milyen igényekkel, célokkal, motivációkkal és készségekkel rendelkezik a fiatal, fontos, hogy tájékozódjon: céljait milyen terület(ek)en tudja elérni, kompetenciáit hol tudja továbbfejleszteni, hasznosítani? Rendszerint nem egyetlen “jó” megoldás létezik, ezért érdemes elegendő időt és alaposságot szánni a kérdésre. A tanácsadó útmutatást nyújt az önálló tájékozódásra, és segít a tanácskérőnek a megszerzett információk feldolgozásában, kiértékelésében, magára vonatkoztatásában. A megalapozott pályaválasztási döntés feltétele, hogy belülről, elégséges önismeret és tájékozottság talaján jöjjön létre.

Milyen személyiségtípusoknak javasolják az IT szakmát?

Az informatika ma már az élet minden területét áthatja, és az “IT-szakmák” beláthatatlanul terjednek a munka világában. Ezért szinte bármilyen személyiségháttérrel, illetve motivációval rendelkező személy találhat neki való kihívást és érdeklődésének megfelelő feladatot. Emellett természetesen fontos tisztázni, hogy az illető rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, erőforrásokkal, amelyek birtokában hosszú távon eredményes és elégedett lehet az IT szektor valamely területén. Elsőként érdemes a képességektől és a megszerzett ismeretektől kiindulni; fel lehet ugyanis sorolni olyan kompetenciákat, amelyek ezen a területen - akár középszintű, akár felsőfokú tanulmányok esetén - szükségesek. Ilyen a logikus, elemző, rendszerező vagy problémamegoldó gondolkodás; a matematikai ismeretek és készségek; de ide sorolhatók a nyelvi-szimbolikus, vizuális-téri képzeleti és tájékozódási képességek, és a jó kommunikáció is. A kompetenciák mellett számos motiváció is hasznos erőforrásnak tekinthető - ezek a szakok kiválasztásához, és a későbbi foglalkozás-választáshoz nyújthatnak alapot.

Pl. a programtervező informatikus szakot indokolt lehet választani annak, aki kreatív: szeret alkotni és tervezni. De annak is jó választás, akinek folyamatok elemzése, összefüggések megértése okoz örömet, vagy akit a hatékonyság - az informatika eszközeivel történő gyors és eredményes problémamegoldás - motivál. Hasonlóan, jó kommunikatív képességgel, üzleti érzékkel szívesen vállalnak projektmenedzseri feladatot informatikus végzettségű szakemberek; segítő motivációval sokan végeznek eredményes oktatói munkát vagy help-desk tevékenységet, de azok is találnak személyiségükhöz illő feladatkört, akik a csendes, nyugodt környezetet preferálják (pl. programfejlesztés, hálózatfelügyelet). Az IT-pályát választóknak azt is fontos figyelembe venni, hogy a rendkívül intenzív technológiai fejlődés miatt folyamatos továbbképzésre, fejlődésre van szükség.

Milyen készségbeli különbség lehet az egyes szakok közt?

Az azonos területen meghirdetett szakok hasonlítanak egymáshoz, de mindegyik tartalmaz olyan specialitást, amely más területek iránti érdeklődést is igényelhet, mert a munka világának eltérő irányaira készít fel. Ilyen pl. a gazdaságinformatika szakon a közgazdasági-pénzügyi; a mérnökinformatika szakon a műszaki ismeretek. Értelemszerűen, akkor érdemes ilyet választanunk, ha ilyen irányú érdeklődéssel és készségekkel is rendelkezünk. Ennek eldöntéséhez fontos tehát ismernünk, melyek az egyes szakok fő sajátosságai, mit tanulunk majd, és az egyes tárgyak milyen hangsúlyt kapnak az adott képzésen. Az is lényeges, hogy tisztában legyünk a követelményekkel, és azzal, hogy melyek a szakok eredményes elvégzéséhez és műveléséhez szükséges saját készségeink, van-e esetleg szükség felzárkózásra, egyéni felkészülésre.

Mint említettem, továbbtanulási irányt választani céltudatosan és reális önismerettel érdemes. Ez fokozottan érvényes a felsőoktatásra, hiszen ott 3-5 éves, komoly befektetést és elköteleződést igénylő vállalkozásról van szó.

Mesélne egy korábbi esetről, amikor a beszélgetés után rádöbbent a leendő hallgató, hogy milyen területen is lenne jó továbbtanulni? Milyen kulcskérdések vezették rá?

Előfordul, hogy valaki “villanásszerű felismerésként“ talál megoldásra, azonban jellemzőbb, hogy egy befelé-kifelé irányuló figyelemmel kísért közös munka segít a döntéshez.

Az egyik fiatal pl. így fogalmazott (miután rátalált a megoldásra): “az orrom előtt volt, mégsem vettem észre”. Amikor utólag beszélgettünk, hogyan történhetett ez, arról számolt be, hogy a konzultációknak köszönhetően más szemmel tudott rátekinteni ugyanarra a szakra. Az segítette őt, hogy a tanácsadás során megfogalmazhatta - és saját maga rangsorolhatta - addig ki nem mondott saját céljait, aminek köszönhetően oldódott a benne munkáló sürgetettség és aggodalom. Ez a változás tette lehetővé számára, hogy közelebbről is szemügyre vegyen egy addig előítéletekkel távoltartott továbbtanulási irányt, és felismerje a számára benne rejlő lehetőséget.

Mikor lányoknak próbálnak a pályaválasztási döntésben segíteni, a lehetséges területek közül szóba szokott kerülni az informatika, vagy ők inkább kerülik?

A konzultációkon szóba kerül a továbbtanulási lehetőségek teljes spektruma, tehát az informatika is. Tapasztalataim szerint, az egyén szintjén – akiknél az IT-pálya alkalmas megoldásnak tűnik – nem jelenik meg lényegi különbség lányok és fiúk motivációja, készségei, képességei között. Ezzel együtt, közismert, hogy társadalmi szinten sokrétű különbség mutatkozik a két nem pályaválasztása között, amelynek mibenléte, eredete összetett kérdés. Azonban - mind az erre irányuló vizsgálatok, mind saját tapasztalataink szerint – e különbségek a technológiai, gazdasági, társadalmi folyamatok hatására egyre csökkennek, így vélhetően ez majd ezen a szakterületen is látható lesz.

Ha pályaválasztás előtt állsz és felkeltették az érdeklődésedet az egyetemi informatikai képzések, látogass el a programozdajovod.hu és a felvi.hu weboldalakra, hogy többet megtudhass ezekről a képzésekről!