Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban

Január 1-től így nőnek a legalacsonyabb bérek.

  • Székács Linda

A minimálbér összege 11 százalékkal, a garantált bérminimumé 7 százalékkal növekszik 2026. január 1-től - a Világgazdaság szerint erről állapodtak meg csütörtök délután Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnál a munkaadók és a szakszervezetek.

Ez azt jelenti, hogy a minimálbér összege a jelenlegi bruttó 290 800 forintról bruttó 322 800 forintra nő, a garantált bérminimumé pedig bruttó 348 800 forintról bruttó 372 200 forintra.

Ez egyébként némileg alacsonyabb, mint az a hároméves tervezet, amelyről a kormány tavaly kötött megállapodást, és ami alapján 2026-tól a minimálbér összege bruttó 328 600 forint lett volna, hogy elérje az arra évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Az infláció és a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ugyanakkor ez az emelés nem volt megvalósítható, a Világgazdaság szerint ugyanis a hároméves bérmegállapodás 3,4 százalékos GDP-növekedésre és 3,2 százalékos inflációra épül, ehhez képest idén a kormány számításai szerint az infláció 4,7 százalékos a GDP-bővülés pedig 0,5 százalékos lehet.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.