Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.
A Quantum Digitális Diákszövetkezet, a SteiGen, a PwC és a Diverzum közös kutatása a Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek) munkahelyi attitűdjeit vizsgálta, több mint 2500 fő részvételével.
Ebből kiderült, hogy a fiatalok értékrendje markánsan eltér a korábbi generációkétól: miközben az X és Y generáció 71 százaléka hisz abban, hogy akár egyetlen munkahelynél is kiteljesedhet a karrierje, addig a Z-seknek csak 49 százaléka látja így. A többség (51%) inkább a többcéges tapasztalatot és a gyors fejlődési lehetőséget fontosabbnak tartja..
A munkahely kiválasztásakor a biztonság továbbra is kulcsszó, de másképp, mint korábban. A Z generáció 61 százaléka olyan stabil, kiszámítható munkahelyet keres, ahol a munka-magánélet egyensúlya is megvalósulhat – ugyanakkor nem kíván hosszú távon elköteleződni.Az „életre szóló lojalitás” helyett a fejlődést és a rugalmasságot tartják értéknek: a 18 év alattiak 57 százaléka kifejezetten projektalapú, rugalmas foglalkoztatási formában gondolkodik.
A Z generáció megtanulta, hogy számára nem kifizetődő az egyoldalú hűség. Sokuk látta, hogy a szüleiket lojalitásuk ellenére is elbocsátották
– mondta Steigervald Krisztián, a SteiGen alapítója és generációkutató.
A fiatalok számára az élethosszig tartó tanulás nem puszta jelszó, hanem életstratégia. 58 százalékuk „rendkívül fontosnak” tartja az új ismeretek megszerzését, és ennek megfelelően alakítja karrierútját. A motiváció egyik legerősebb forrása az elismerés: 32 százalékuk számára fontos, hogy „sokan tiszteljék és csodálják” őket. Ez a visszajelzés-igény a munkahelyi kultúrában is meghatározóvá válik.A kutatásból kiderül, hogy a munkahelyváltások leggyakoribb oka minden korosztályban a jobb munka–magánélet egyensúly keresése volt, de a Z generáció ezt még tudatosabban kezeli. Több mint felük (51%) a karrier és a család összehangolását tekinti fő célnak. A tudatosság az élet más területein is megmutatkozik: 53 százalékuk kiemelten figyel az egészséges életmódra, 71 százalékuk pedig a betegségek megelőzését tartja szem előtt.A tanulmány szerint az olyan vállalatok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek a fejlődést, a rugalmasságot és a jóllétet egyszerre tudják biztosítani.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
