Kiderült, miért nem annyira hűséges a Z generáció a munkahelyéhez

Csak minden második Z generációs fiatal maradna hosszabb távon egyetlen munkahelynél, míg az idősebb korosztályok több mint 70 százaléka még mindig hisz abban, hogy egy cégnél is lehet élethosszig tartó karriert tervezni.

A Quantum Digitális Diákszövetkezet, a SteiGen, a PwC és a Diverzum közös kutatása a Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek) munkahelyi attitűdjeit vizsgálta, több mint 2500 fő részvételével.

Ebből kiderült, hogy a fiatalok értékrendje markánsan eltér a korábbi generációkétól: miközben az X és Y generáció 71 százaléka hisz abban, hogy akár egyetlen munkahelynél is kiteljesedhet a karrierje, addig a Z-seknek csak 49 százaléka látja így. A többség (51%) inkább a többcéges tapasztalatot és a gyors fejlődési lehetőséget fontosabbnak tartja..

A munkahely kiválasztásakor a biztonság továbbra is kulcsszó, de másképp, mint korábban. A Z generáció 61 százaléka olyan stabil, kiszámítható munkahelyet keres, ahol a munka-magánélet egyensúlya is megvalósulhat – ugyanakkor nem kíván hosszú távon elköteleződni.

Az „életre szóló lojalitás” helyett a fejlődést és a rugalmasságot tartják értéknek: a 18 év alattiak 57 százaléka kifejezetten projektalapú, rugalmas foglalkoztatási formában gondolkodik.

A Z generáció megtanulta, hogy számára nem kifizetődő az egyoldalú hűség. Sokuk látta, hogy a szüleiket lojalitásuk ellenére is elbocsátották

– mondta Steigervald Krisztián, a SteiGen alapítója és generációkutató.

A fiatalok számára az élethosszig tartó tanulás nem puszta jelszó, hanem életstratégia. 58 százalékuk „rendkívül fontosnak” tartja az új ismeretek megszerzését, és ennek megfelelően alakítja karrierútját. A motiváció egyik legerősebb forrása az elismerés: 32 százalékuk számára fontos, hogy „sokan tiszteljék és csodálják” őket. Ez a visszajelzés-igény a munkahelyi kultúrában is meghatározóvá válik.

A kutatásból kiderül, hogy a munkahelyváltások leggyakoribb oka minden korosztályban a jobb munka–magánélet egyensúly keresése volt, de a Z generáció ezt még tudatosabban kezeli. Több mint felük (51%) a karrier és a család összehangolását tekinti fő célnak. A tudatosság az élet más területein is megmutatkozik: 53 százalékuk kiemelten figyel az egészséges életmódra, 71 százalékuk pedig a betegségek megelőzését tartja szem előtt.

A tanulmány szerint az olyan vállalatok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek a fejlődést, a rugalmasságot és a jóllétet egyszerre tudják biztosítani.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.