90 százalék fölött van Magyarországon a friss diplomások foglalkoztatottsági rátája.
Többek között Németországot, Svájcot, Ausztriát és Svédországot is megelőzi Magyarország abban a statisztikában, amelyet az Eurostat állított össze a friss diplomások foglalkoztatási rátájáról - írja az EuroNews.
Az összegyűjtött adatok szerint az EU-ban a friss felsőfokú végzettségűek átlagosan 84,9%-a dolgozott 2024-ben. Ez a szám azokat a 20 és 34 év közötti személyeket foglalja magában, akik az elmúlt három évben fejezték be tanulmányaikat és jelenleg nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, hanem dolgoznak.
Az országokat két kategóriában hasonlították össze; az egyikben aszerint listázzák őket, hogy milyen arányban dolgoztak a friss diplomások az elmúét „három vagy kevesebb”, a másikban pedig az elmúlt „egy-három évben.”
Magyarország az 1-3 év kategóriában 93 százalékos foglalkoztatási rátával a negyedik helyen szerepel. Mindössze
előzi meg.
A másik kategóriában pedig (3 év vagy kevesebb) Magyarország Lengyelországgal osztozva 90,5 százalékos aránnyal a nyolcadik helyre került. Ebben az esetben
előzi meg magasabb foglalkoztatottsági rátával. A 90 százalék fölötti aránnyal Magyarország viszont még mindig az élvonalba tartozik és olyan országokat utasít a háta mögé, mint például Franciaország és Olaszország, ahol a friss diplomások mintegy egyötöde nem dolgozik
A helyzet egyébként Törökországban a legrosszabb. A friss diplomások foglalkoztatási rátája itt mindkét kategóriában mindössze 63-66 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül egyharmaduk munkanélküli.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
