Európa élvonalába tartozik Magyarország a friss diplomások foglalkoztatottságát tekintve

90 százalék fölött van Magyarországon a friss diplomások foglalkoztatottsági rátája.

  • Székács Linda

Többek között Németországot, Svájcot, Ausztriát és Svédországot is megelőzi Magyarország abban a statisztikában, amelyet az Eurostat állított össze a friss diplomások foglalkoztatási rátájáról - írja az EuroNews.

Az összegyűjtött adatok szerint az EU-ban a friss felsőfokú végzettségűek átlagosan 84,9%-a dolgozott 2024-ben. Ez a szám azokat a 20 és 34 év közötti személyeket foglalja magában, akik az elmúlt három évben fejezték be tanulmányaikat és jelenleg nem vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben, hanem dolgoznak.

Az országokat két kategóriában hasonlították össze; az egyikben aszerint listázzák őket, hogy milyen arányban dolgoztak a friss diplomások az elmúét „három vagy kevesebb”, a másikban pedig az elmúlt „egy-három évben.”

Magyarország az 1-3 év kategóriában 93 százalékos foglalkoztatási rátával a negyedik helyen szerepel. Mindössze

  • Bulgária (95,4%),
  • Észtország (92,2%),
  • Hollandia (93,7%)

előzi meg.

A másik kategóriában pedig (3 év vagy kevesebb) Magyarország Lengyelországgal osztozva 90,5 százalékos aránnyal a nyolcadik helyre került. Ebben az esetben

  • Bulgária (93,7),
  • Észtország (93,6),
  • Hollandia (92,7)
  • Norvégia (92,3)
  • Izland (92)
  • Németország (91,9)

előzi meg magasabb foglalkoztatottsági rátával. A 90 százalék fölötti aránnyal Magyarország viszont még mindig az élvonalba tartozik és olyan országokat utasít a háta mögé, mint például Franciaország és Olaszország, ahol a friss diplomások mintegy egyötöde nem dolgozik

A helyzet egyébként Törökországban a legrosszabb. A friss diplomások foglalkoztatási rátája itt mindkét kategóriában mindössze 63-66 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy körülbelül egyharmaduk munkanélküli.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.