A szlovén kormány fontos lépést tett azért, hogy a karácsonyi bónusz, ne csak kiváltságként néhányaknak járjon.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta annak a törvénynek az alapelveit, amely kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be minden munkavállaló számára, és emelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi határát – közölte a kabinet ülését követően Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.
Az MTI tudósítása szerint a karácsonyi bónusz – más néven a 14. havi fizetés – kötelező lenne, összege pedig a jelenlegi 1277 eurós minimálbér felét tenné ki bruttóban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a karácsonyi bónusz vagy más néven pulykapénz sok európai országban megszokott: Ausztriában és Olaszországban széles körben elterjedt, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pedig törvény írja elő. A tervezett juttatás – az évi szabadságpénzhez hasonlóan – adómentes lenne.
Egyszerűen fogalmazva azt szeretnénk, ha a munkavállalók erőfeszítései a pénztárcájukban is visszatükröződnének, nem kiváltságként néhányaknak, hanem jogként mindenkinek
– hangsúlyozta Bostjancic. Hozzátette, hogy a végső megoldás még alakulhat, mivel a hosszú távú fenntarthatóság érdekében széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség.
Hogy Magyarországon szakmával vagy diplomával lehet többet keresni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
