A szlovén kormány fontos lépést tett azért, hogy a karácsonyi bónusz, ne csak kiváltságként néhányaknak járjon.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta annak a törvénynek az alapelveit, amely kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be minden munkavállaló számára, és emelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi határát – közölte a kabinet ülését követően Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.
Az MTI tudósítása szerint a karácsonyi bónusz – más néven a 14. havi fizetés – kötelező lenne, összege pedig a jelenlegi 1277 eurós minimálbér felét tenné ki bruttóban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a karácsonyi bónusz vagy más néven pulykapénz sok európai országban megszokott: Ausztriában és Olaszországban széles körben elterjedt, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pedig törvény írja elő. A tervezett juttatás – az évi szabadságpénzhez hasonlóan – adómentes lenne.
Egyszerűen fogalmazva azt szeretnénk, ha a munkavállalók erőfeszítései a pénztárcájukban is visszatükröződnének, nem kiváltságként néhányaknak, hanem jogként mindenkinek
– hangsúlyozta Bostjancic. Hozzátette, hogy a végső megoldás még alakulhat, mivel a hosszú távú fenntarthatóság érdekében széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség.
Hogy Magyarországon szakmával vagy diplomával lehet többet keresni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
