Úgy néz ki, kötelező lesz a karácsonyi pulykapénz

A szlovén kormány fontos lépést tett azért, hogy a karácsonyi bónusz, ne csak kiváltságként néhányaknak járjon.

A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta annak a törvénynek az alapelveit, amely kötelező karácsonyi bónuszt vezetne be minden munkavállaló számára, és emelné az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi határát – közölte a kabinet ülését követően Klemen Bostjancic pénzügyminiszter.

Az MTI tudósítása szerint a karácsonyi bónusz – más néven a 14. havi fizetés – kötelező lenne, összege pedig a jelenlegi 1277 eurós minimálbér felét tenné ki bruttóban.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a karácsonyi bónusz vagy más néven pulykapénz sok európai országban megszokott: Ausztriában és Olaszországban széles körben elterjedt, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pedig törvény írja elő. A tervezett juttatás – az évi szabadságpénzhez hasonlóan – adómentes lenne.

Egyszerűen fogalmazva azt szeretnénk, ha a munkavállalók erőfeszítései a pénztárcájukban is visszatükröződnének, nem kiváltságként néhányaknak, hanem jogként mindenkinek

– hangsúlyozta Bostjancic. Hozzátette, hogy a végső megoldás még alakulhat, mivel a hosszú távú fenntarthatóság érdekében széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség.

Hogy Magyarországon szakmával vagy diplomával lehet többet keresni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.