A nemzetközi felmérésből kiderült, hogy a határ túloldalán sincsen kolbászból a kerítés, de még mindig jobban érzik magukat a kiköltözött magyarok, mint itthon.
A több mint százezres ausztriai magyar népességről szereztek átfogó képet a MIGWELL projektben, az Osztrák Tudományos Akadémia, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatóinak együttműködésében.
Ugyan Magyarországon a 2010-es években elégedettebbek lettek az emberek, de az osztrákokat ebben sem sikerült utolérni. Egy 0-10-es skálán az osztrákok átlagértéke 7,9, míg a Magyarországon élő magyaroké 6,9 lett. Ezt a jelenséget más néven a boldogság vasfüggönyének szokták nevezni. Mondjuk ez nem is meglepő, hiszen csak 2022-ben egy teljesen átlagos osztrák 2,3-szor többet keresett, mint egy itthon élő magyar.
Tóth Lilla, a projekt egyik kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy általánosságban véve nem a legszegényebbek és nem a leggazdagabbak tervezik a külföldre költözést Magyarországról, hanem a közepes jövedelműek, azaz havi 300-500 ezer Ft közötti nettó jövedelemmel rendelkezők. Vagyis hétköznapi nyelvre lefordítva azok, akik eddig parizert tudtak venni, de szívesen megkóstolnák a 90 százalék hústartalmú gépsonkát is.Ezek után nem meglepő, hogy a kivándorlást tervezők 85 százaléka pénzügyi okokból váltana országot.
Boldogabb élet a határon túl
Az Ausztriában élő magyarok elégedettsége pont félúton van a magyar és az osztrák között, hiszen a tizes skálán 7,4 pont.
A kint élő magyarok különösen elégedettek:
Arról nem beszélve, hogy az osztrák kormányba és médiába vetett bizalmuk messze meghaladja a magyarországi társaik hasonló értékeit.
Emellett pedig mérési módszertől függően 1,5 és 0,8 egységgel elégedettebbek az életükkel. Csökkent náluk a stressz és a depresszió szintje, ezzel párhuzamosan sokkal nyugodtabbak, boldogabbak lettek.
Csupán az auszriai magyarok 4,5 százalék érezte úgy, hogy az országváltás nem felelt meg az elvárásainak. Összességében pedig a válaszadók 72%-a elégedettebb az életével most, Ausztriában, mint korábban Magyarországon.
Akiknek nem jött be az országváltás
A kutatás szerint az ausztriai magyarok szubjektív jóllétét: a túlképzettség, a nyelvi akadályok, a diszkrimináció és a származási országgal való kapcsolatok befolyásolják. Érdemes megjegyezni, hogy válaszadó magyarok közel negyede túlképzett a jelenlegi munkájához, ami a nők körében még ennél is gyakoribb.
A túlképzettség
A megkérdezett ausztriai magyarok 88 százaléka legalább egyszerűbb, társalgási szinten tud németül. Ehhez képest a jelenleg kiköltözést tervezők 27 százaléka egyáltalán nem beszéli a nyelvet, ami azért nem könnyíti meg a beilleszkedést.
Az elégtelen nyelvtudás kevesebb barátsághoz, kevesebb szabadidős tevékenységhez és nagyobb társadalmi kirekesztettséghez vezet, ami végső soron csökkenti az élettel való elégedettséget. Ők lesznek azok, akik kimennek, néhány évig Auszriában élnek, majd nagy eséllyel hazaköltöznek.
A többség ugyan nem érzi magát "Ausländernek", azaz külföldinek, de akik igen, azok kevésbé elégedettek. Ráadásul kevés magyar kivándorló szakad el teljesen az óhazától, gyakoriak a "hazalátogatások”, és a rendszeres hazautalások.
Az egyetlen figyelemre méltó hátrány a szociális kapcsolatok gyengülése és a magány enyhe növekedése volt.
„ A magány csapdájába kerülhetnek a kiköltözők: azok a válaszadók ugyanis, akiknek a partnerüket vagy a gyermeküket hagyták hátra, 13 százalékponttal boldogtalanabbak, mint a Magyarországon maradtak
– mondta Tóth Lilla.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy pályakezdő egyre nagyobb része Ausztriában vállalna munkát.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
