Egyre több magyar pályakezdő készül tudatosan a külföldi munkavállalásra.
A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra –mondta a hvg360-nak Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting ügyvezetője. Hozzátette, hogy szerinte ők nem megélhetési kényszerből utaznak – hiszen még támogathatja őket a család –, hanem középiskola óta készülhetnek erre a pályára.
"Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak"
– erről már a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József beszélt a lapnak. Mobilitási felmérésük szerint a Vas megyében dolgozók 43 százaléka költözne külföldre, döntő többségük Ausztriába. Legfőbb motiváció a jobb megélhetés, de a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is ösztönző hatású.
| Már több mint tízezer magyar gyereket taníttatnak az osztrák közoktatásban |
| Nem csak a kint dolgozók száma dönt rekordot: a magyar diákok száma is dinamikusan nő Ausztriában. A G7 márciusban arról írt, hogy míg a 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt az osztrák közoktatásba, addig a 2021/2022-es tanévre már 10 646-ra nőtt a számuk |
Egyre nyitottabbak Ausztriában
A Magyarországon elérhető hirdetések több mint 15 százaléka Ausztriába szól. Tudatosan figyelnek arra, hogy vonzó béreket kínáljanak, egy osztrák politikus ki is mondta: az ottani munkaerőpiaci tartalékok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – teszi hozzá a szakember. A statisztikából az nem látszik, közülük hányan ingáznak, ám nem túlzás azt állítani, az Ausztriában dolgozó magyarok legalább fele rendszeresen kel át az országhatáron otthona és a munkahelye között.
Több az alacsonyabb képzettséget igénylő lehetőség
Főleg szakmunkásokat keresnek az osztrák cégek, elsősorban az építőipar, szolgáltatói szektor irányába, orvosokat viszont egyre kevésbé próbálnak átcsábítani.Míg szálloda-, étterem-, üzemvezetésre keresnek diplomásokat, addig a klasszikus értelmiségi, például jogász – vagyis az, akinek komoly átképzésre volna szüksége – nem igazán tud érvényesülni az osztrák piacon.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
