Könnyű elhelyezkedni friss diplomával, mégis sok az iskolaelhagyó Magyarországon

Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.

  • Tornyos Kata

Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között – írta meg a G7. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.

Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez

Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac – írja a lap. A 25-34 év közötti korosztálynál rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, ehhez képest az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban alacsonyabb az arány.

Lényegesen jobb fizetéssel jár a továbbtanulás

A csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal. A jó munkaerőpiaci körülmények ellenére sem nő eléggé a diplomások száma Magyarországon: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával, míg az EU-s átlag 42 százalék.

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.