Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között – írta meg a G7. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.
Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez
Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac – írja a lap. A 25-34 év közötti korosztálynál rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, ehhez képest az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban alacsonyabb az arány.
Lényegesen jobb fizetéssel jár a továbbtanulás
A csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal. A jó munkaerőpiaci körülmények ellenére sem nő eléggé a diplomások száma Magyarországon: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával, míg az EU-s átlag 42 százalék.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
