Ezekben a szektorokban lehet a legtöbbet keresni

Az első három helyezett között nincsen nagy meglepetés.

A KSH a statisztikai zsebkönyvében közzétette, hogy melyik gazdasági szektorban mennyit lehetett keresni alkalmazottként 2024-ben.

Az adatokból kiderült, hogy a legjobban a pénzügyi-biztosítási ágazatban fizettek, ahol a nettó átlagbér 710 319 forint volt. A második legtöbbet, 678 813 forintot az információ, kommunikáció szektorban lehetett kapni. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére pedig a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat került, ahol nettóban átlagosan 632 857 forintot lehetett keresni.

Nemzetgazdasági ágazattól függetlenül átlagosan egy év alatt 10-13 százalékponttal emelkedtek a nettó bérek, ennél nagyobb emelést (26 százalékpontnyit) csak az oktatási szektorban dolgozók kaptak.

A pedagógusok fizetésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.