Egyre merészebb a pályakezdők bérigénye egy friss felmérés szerint.
A WHC Csoport szerkesztőségünk részére is elküldött elemzéséből kiderül, hogy a diploma továbbra is kulcsfontosságú a munkáltatók számára, azonban egyre több cég hajlandó alacsonyabb bérrel már a végzettség megszerzése előtt alkalmazni a fiatalokat, majd a diploma megszerzése után biztosítani számukra béremelést.
A legnépszerűbb területeken – a logisztika, a pénzügy, az építőipar és az informatika területén – a pályakezdők jellemzően bruttó 500 és 700 ezer forint közötti fizetési igénnyel jelentkeznek.
A logisztikai és beszerzési területeken például a legkeresettebb pozíciók közé tartozik a logisztikai ügyintéző, beszerzési asszisztens és fuvarszervező. Itt az alapbérigény bruttó 600 ezer forint körül mozog, míg a már gyakornoki tapasztalattal rendelkező fiatalok akár bruttó 700 ezer forintos fizetést is elvárhatnak.
A pénzügyi szektorban a pályakezdők vidéken bruttó 450 ezer, Budapesten pedig bruttó 500-600 ezer forintos kezdő fizetéssel számolnak. Az építőiparban a műszaki előkészítő és tervező pozíciók esetében a kezdőbérek szintén bruttó 500-600 ezer forint körül alakulnak. Az informatikai szektorban a legnépszerűbb kezdő pozíció a szoftvermérnök, ahol a belépő fizetések bruttó 600-700 ezer forint között mozognak.
Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
