Több mint 900 ezer forintos bruttó átlagfizetésre számíthatnak a frissdiplomás matematikusok

A matematikus, az alkalmazott matematikus és a fizikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik mesterdiplomát szereztek természettudományi területen, a bruttó átlagjövedelme 589 362 forint.

A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák szerint ezen a területen matematikusként lehet a legtöbbet keresni, aminek bruttó átlagjövedelme majdnem egymillió forint havonta.

Végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:

  • Alkalmazott matematikus: 837 308 forint
  • Biológus: 524 646 forint
  • Biotechnológia: 498 337 forint
  • Fizikus: 802 907 forint
  • Geográfus: 527 538 forint
  • Matematikus: 983 423 forint
  • Molekuláris biológia: 415 355 forint
  • Számítógép és kognitív idegtudomány: 591 433 forint
  • Vegyész: 570 741 forint

A 9 szakirány közül három területen is 800 ezer forint fölötti átlagos bruttó havi jövedelmet mértek. Azonban a top három és a negyedik között egy komolyabb szakadék figyelhető meg. A negyedik legmagasabb fizetést elérő diplomával (a számítógép és kognitív idegtudomány) ugyanis több mint 200 ezer forinttal kevesebbet kapnak a friss diplomások, mint azok, akik fizikusként végeztek.

Az alapszakos természettudományi diplomák fizetéséről ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.