Több mint 900 ezer forintos bruttó átlagfizetésre számíthatnak a frissdiplomás matematikusok

A matematikus, az alkalmazott matematikus és a fizikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik mesterdiplomát szereztek természettudományi területen, a bruttó átlagjövedelme 589 362 forint.

A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák szerint ezen a területen matematikusként lehet a legtöbbet keresni, aminek bruttó átlagjövedelme majdnem egymillió forint havonta.

Végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:

  • Alkalmazott matematikus: 837 308 forint
  • Biológus: 524 646 forint
  • Biotechnológia: 498 337 forint
  • Fizikus: 802 907 forint
  • Geográfus: 527 538 forint
  • Matematikus: 983 423 forint
  • Molekuláris biológia: 415 355 forint
  • Számítógép és kognitív idegtudomány: 591 433 forint
  • Vegyész: 570 741 forint

A 9 szakirány közül három területen is 800 ezer forint fölötti átlagos bruttó havi jövedelmet mértek. Azonban a top három és a negyedik között egy komolyabb szakadék figyelhető meg. A negyedik legmagasabb fizetést elérő diplomával (a számítógép és kognitív idegtudomány) ugyanis több mint 200 ezer forinttal kevesebbet kapnak a friss diplomások, mint azok, akik fizikusként végeztek.

Az alapszakos természettudományi diplomák fizetéséről ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.