Több mint 900 ezer forintos bruttó átlagfizetésre számíthatnak a frissdiplomás matematikusok

A matematikus, az alkalmazott matematikus és a fizikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint azoknak a pályakezdőknek, akik mesterdiplomát szereztek természettudományi területen, a bruttó átlagjövedelme 589 362 forint.

A 2020/2021-es tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikák szerint ezen a területen matematikusként lehet a legtöbbet keresni, aminek bruttó átlagjövedelme majdnem egymillió forint havonta.

Végzett pályakezdők bruttó átlagjövedelme:

  • Alkalmazott matematikus: 837 308 forint
  • Biológus: 524 646 forint
  • Biotechnológia: 498 337 forint
  • Fizikus: 802 907 forint
  • Geográfus: 527 538 forint
  • Matematikus: 983 423 forint
  • Molekuláris biológia: 415 355 forint
  • Számítógép és kognitív idegtudomány: 591 433 forint
  • Vegyész: 570 741 forint

A 9 szakirány közül három területen is 800 ezer forint fölötti átlagos bruttó havi jövedelmet mértek. Azonban a top három és a negyedik között egy komolyabb szakadék figyelhető meg. A negyedik legmagasabb fizetést elérő diplomával (a számítógép és kognitív idegtudomány) ugyanis több mint 200 ezer forinttal kevesebbet kapnak a friss diplomások, mint azok, akik fizikusként végeztek.

Az alapszakos természettudományi diplomák fizetéséről ebben a cikkünkben írtunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.