Anyukád vagy nagymamád is pedagógus? 55 százalék az esély rá, hogy te is az leszel

Nagyobb eséllyel választ valamilyen pedagógusképzést az a diák, akinek a családjában már van pedagógus, mint az, akinek nincs - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer aktív hallgatói kutatásának pedagógusokra vonatkozó 2023-as statisztikáiból.

  • Székács Linda

A pedagógusképzésekre vonatkozó kutatást összesen 1015 egyetemista töltötte ki, akiknek 35,6 százaléka nyilatkozott arról, hogy a szülei vagy a nagyszülei között van pedagógus, további 20,3 százaléknak pedig tágabb családi körben van hasonló szakterületen végzett rokona. A valamilyen pedagógus alapszakon tanuló hallgatók 44,1 százaléka nyilatkozott arról, hogy nincs hasonló végzettségű rokon a családjában. Ez tehát tulajdonképpen arra mutat rá, hogy nagyobb eséllyel tanulnak tovább valamilyen pedagógus szakon azok a diákok, akiknek van rokonuk a pályán, mint azok, akiknek nincs.

A kutatás egyébként arra is rávilágít, hogy a szakokon tanuló hallgatók többsége legfeljebb 23 éves. 26,3 százalékuk legfeljebb a 20. életévét töltötte be a kérdőív kitöltésének időpontjában, 60,6 százalékuk pedig 21-20 év közötti volt. Több mint 80 százalékuk ráadásul nem tervezte megszaktani a tanulmányait és nagyjából ugyanennyien (79,2%) nyilatkozott arról, hogy biztosan (35,9%) vagy valószínűleg (43,3%) akkor is ugyanezt a szakot választaná, ha újra kellene kezdenie a tanulmányait.

Már az egyetem alatt dolgoznak

A kérdőívben a hallgatók munkavállalására is kitértek. 1015 kitöltő közül 532-en nyilatkoztak úgy, hogy a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak. 61,7 százalékuk tapasztalatszerzés érdekében dolgozik, de nagyjából ugyanennyien (60%) a megélhetési költségek fedezése miatt vállalt munkát. Kereken 50 százalékuknak a munka és a tanulmányok összehangolása nehézségekbe ütközött, a kitöltők 57 százalékának pedig nem jutott ideje kikapcsolódásra és szórakozásra.

 

Képernyőfotó

Mindezt úgy, hogy a kitöltők 59,6 százalékának munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.