Anyukád vagy nagymamád is pedagógus? 55 százalék az esély rá, hogy te is az leszel

Nagyobb eséllyel választ valamilyen pedagógusképzést az a diák, akinek a családjában már van pedagógus, mint az, akinek nincs - derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer aktív hallgatói kutatásának pedagógusokra vonatkozó 2023-as statisztikáiból.

  • Székács Linda

A pedagógusképzésekre vonatkozó kutatást összesen 1015 egyetemista töltötte ki, akiknek 35,6 százaléka nyilatkozott arról, hogy a szülei vagy a nagyszülei között van pedagógus, további 20,3 százaléknak pedig tágabb családi körben van hasonló szakterületen végzett rokona. A valamilyen pedagógus alapszakon tanuló hallgatók 44,1 százaléka nyilatkozott arról, hogy nincs hasonló végzettségű rokon a családjában. Ez tehát tulajdonképpen arra mutat rá, hogy nagyobb eséllyel tanulnak tovább valamilyen pedagógus szakon azok a diákok, akiknek van rokonuk a pályán, mint azok, akiknek nincs.

A kutatás egyébként arra is rávilágít, hogy a szakokon tanuló hallgatók többsége legfeljebb 23 éves. 26,3 százalékuk legfeljebb a 20. életévét töltötte be a kérdőív kitöltésének időpontjában, 60,6 százalékuk pedig 21-20 év közötti volt. Több mint 80 százalékuk ráadásul nem tervezte megszaktani a tanulmányait és nagyjából ugyanennyien (79,2%) nyilatkozott arról, hogy biztosan (35,9%) vagy valószínűleg (43,3%) akkor is ugyanezt a szakot választaná, ha újra kellene kezdenie a tanulmányait.

Már az egyetem alatt dolgoznak

A kérdőívben a hallgatók munkavállalására is kitértek. 1015 kitöltő közül 532-en nyilatkoztak úgy, hogy a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak. 61,7 százalékuk tapasztalatszerzés érdekében dolgozik, de nagyjából ugyanennyien (60%) a megélhetési költségek fedezése miatt vállalt munkát. Kereken 50 százalékuknak a munka és a tanulmányok összehangolása nehézségekbe ütközött, a kitöltők 57 százalékának pedig nem jutott ideje kikapcsolódásra és szórakozásra.

 

Képernyőfotó

Mindezt úgy, hogy a kitöltők 59,6 százalékának munkája egyáltalán nem kapcsolódik a tanulmányaihoz.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.