Meghirdették a 2025-ös Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat

Az ösztöndíjra 45. életévüket még be nem töltött, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak.

A Magyar Tudományos Akadémia nyílt pályázatot hirdet, hogy elősegítse a kiemelkedő minőségű tudományos munka megírásának vagy azzal egyenértékű, kutatási témában létrehozott alkotás elkészítésének, valamint az MTA doktora cím elnyerésére irányuló felkészülést.

A pályázat valamennyi tudományterületen és tudományában benyújtható, amire az a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelentkezhet, aki:

  • magyar állampolgár, vagy határon túli magyar kutató
  • a pályázat benyújtásakor PhD, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatot igazoló doktori oklevéllel rendelkezik
  • a pályázat benyújtásakor még nem szerzett MTA doktora címet
  • a pályázat benyújtási határidejének időpontjáig a 45. életévét még nem töltötte be
  • kutatásait magyarországi tudományos intézményben kívánja végezni, és ehhez az intézmény fogadókészségéről szóló nyilatkozattal rendelkezik

Az ösztöndíj határozott időre - 3, 2 vagy 1 évre - szól, és legfeljebb két alkalommal nyerhető el. A sikeres pályázók havonta 250 ezer forintot kaphatnak, amit várhatóan 155 fő nyerhet el. Ebből a korábban már ösztöndíjban részesült, ismétlő ösztöndíjasok tervezett száma 31.

A pályázatokat 2025. március 7-én, 12 óráig adhatják le a jelentkezők. A pontos leírást a pályázat menetéről itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.