Meghirdették a 2025-ös Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat

Az ösztöndíjra 45. életévüket még be nem töltött, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak.

A Magyar Tudományos Akadémia nyílt pályázatot hirdet, hogy elősegítse a kiemelkedő minőségű tudományos munka megírásának vagy azzal egyenértékű, kutatási témában létrehozott alkotás elkészítésének, valamint az MTA doktora cím elnyerésére irányuló felkészülést.

A pályázat valamennyi tudományterületen és tudományában benyújtható, amire az a felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelentkezhet, aki:

  • magyar állampolgár, vagy határon túli magyar kutató
  • a pályázat benyújtásakor PhD, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatot igazoló doktori oklevéllel rendelkezik
  • a pályázat benyújtásakor még nem szerzett MTA doktora címet
  • a pályázat benyújtási határidejének időpontjáig a 45. életévét még nem töltötte be
  • kutatásait magyarországi tudományos intézményben kívánja végezni, és ehhez az intézmény fogadókészségéről szóló nyilatkozattal rendelkezik

Az ösztöndíj határozott időre - 3, 2 vagy 1 évre - szól, és legfeljebb két alkalommal nyerhető el. A sikeres pályázók havonta 250 ezer forintot kaphatnak, amit várhatóan 155 fő nyerhet el. Ebből a korábban már ösztöndíjban részesült, ismétlő ösztöndíjasok tervezett száma 31.

A pályázatokat 2025. március 7-én, 12 óráig adhatják le a jelentkezők. A pontos leírást a pályázat menetéről itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.